A BioNTech alapítói szerint 2030-ra lehetséges a rák kezelésére szolgáló vakcinák megjelenése. Uğur Şahin és Özlem Türeci szerint a koronavírus elleni mRNS-vakcinatechnológiát át lehetne alakítani a rákos sejtek elpusztítására.
Még az évtized vége előtt elérhetővé válhatnak a rák ellen kifejlesztett vakcinák a világjárvány egyik legsikeresebb Covid-vakcinája mögött álló házaspár szerint − írta meg a The Guardian.
Uğur Şahin és Özlem Türeci, akik társalapítói voltak a BioNTech nevű német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve állította elő a forradalmi, mRNS-alapú koronavírus-vakcinát, elmondták, hogy olyan áttöréseket értek el, amelyek optimizmusra adnak okot a rák elleni vakcinákkal kapcsolatban.
A BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában Türeci elmondta, hogy a BioNTech vakcinájának középpontjában álló mRNS-technológiát hogyan lehet úgy átalakítani, hogy az immunrendszert a koronavírus helyett a rákos sejtek megtámadására késztesse.
Arra a kérdésre, hogy az mRNS-alapú, rák elleni vakcinák mikorra lehetnek elérhetők a betegek számára, Sahin azt válaszolta, hogy már 2030 előtt rendelkezésre állhatnak.
Az mRNS-koronavírus-vakcina úgy működik, hogy a vírus ártalmatlan tüskefehérjéjének genetikai kódját juttatja a szervezetbe. A szervezet így később fel tudja ismerni a kórokozókat, az immunrendszer pedig megtámadja és legyőzi.
Ugyanezzel a megközelítéssel lehet az immunrendszert arra ösztönözni, hogy felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket − mondta Türeci, a BioNTech orvos igazgatója. A vírusokat azonosító kód helyett a vakcina a rákellenes antigénekre − a daganatos sejtek felszínén található fehérjékre − vonatkozó genetikai utasításokat fog tartalmazni.
A BioNTech már a világjárvány kitörése előtt is dolgozott rák elleni mRNS-vakcinákon, de a cég a globális vészhelyzet miatt átállt a Covid-vakcinák előállítására. A cégnek jelenleg több, rák elleni vakcinája van már a klinikai vizsgálatok szakaszában.
A német cég azt reméli, hogy a bélrák, a melanoma és más ráktípusok kezelésére is ki tud majd fejleszteni kezeléseket, de még jelentős akadályok állnak előtte. A daganatokat alkotó rákos sejtek sokféle fehérjét tartalmazhatnak, így rendkívül nehéz olyan vakcinát készíteni, amely az összes rákos sejtet megcélozza, az egészséges szöveteket pedig nem.
(Borítókép: Uğur Şahin. Fotó: Arife Karakum / Anadolu Agency / Getty Images)