McDivitt volt a parancsnoka az 1965-ös Gemini–4-küldetésnek is, amely során a legjobb barátja és kollégája, Ed White az első amerikai űrsétát tette. White-ról az űrséta során készített fotói ikonikus képekké váltak − közölte az AP hírügynökség. 

Az Apollo–11 holdra szállását követően nem vállalt több ilyen missziót, helyette öt Apollo-küldetésen volt az űrügynökség programvezetője.

McDivitt csütörtökön halt meg az arizonai Tucsonban − közölte a NASA hétfőn.

McDivitt 1965-ös első repülésén arról számolt be, hogy „valami olyasmit” látott odakint, ami körülbelül sörösdoboz alakú volt, és a Gemini-űrhajóján kívül repült. Az emberek ufónak gondolták, és McDivitt később azzal viccelődött, hogy „világhírű ufószakértő” lett. Évekkel később úgy gondolta, hogy az csak a csavarok tükröződése volt az ablakban.

Az Apollo–9, amely Föld körüli pályára állt, de nem jutott tovább, a NASA programjának egyik kevésbé emlékezetes űrmissziója volt. Egy 1999-es szóbeli beszámolójában McDivitt azt mondta, hogy nem zavarta, hogy nem vált különösebben ismertté:

Megértem, hogy miért tették, hiszen nem szálltunk le a Holdon. De a holdkomp […] kulcsfontosságú volt az egész program szempontjából.

(Borítókép: James A. McDivitt. Fotó: HUM Images / Universal Images Group / Getty Images)