A Nature tudományos lapban megjelent publikáció szerint a pestisjárvány olyan erős genetikai nyomott hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával.

Mint fogalmaznak, a több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS-elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta.

A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti vagy utáni időkből származnak.

Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járványtömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő.

A tanulmány rendkívüli eredményei az ERAP2 elnevezésű génmutációival kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 százalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje.

Ez hatalmas, rendkívüli a hatása, és meglepő, hogy ilyesmit fedeztünk fel az emberi génkészletben

– mondta el a BBC-nek Luis Barreiro, a Chicagói Egyetem kutatója.