Egyes szülők attól tartanak, hogy a videójátékok káros hatással lehetnek a gyermekek kognitív fejlődésére, de egy új, a National Institutes of Health által támogatott tanulmány szerint a játék segíthet a megismerésben és az impulzuskontrollban is.
Napjuk nagy részét a gyerekek az interneten töltik. A legfrissebb adatok azt mutatták, hogy még az ötévesnél fiatalabbak is ébren töltött idejük 25 százalékát töltik képernyő előtt, az idősebbek pedig napi 9 órát. A tanulmány hétfőn jelent meg a JAMA Network Open című folyóiratban.
Más tanulmányok is hasonló eredményekre jutottak, de ez a kutatás az eddigi legnagyobb gyermekcsoportot vonta be. Megállapította, hogy azok a gyerekek, akik naponta három vagy több órát játszottak videójátékokkal, jobban teljesítettek a memóriával és az impulzuskontrollal kapcsolatos feladatokban, mint azok a gyerekek, akik egyáltalán nem játszottak videójátékokkal. A játékosok aktivitása az agy figyelemhez és munkamemóriához kapcsolódó részeiben is magasabb volt.
A kutatók azonban megjegyzik, hogy nem találtak bizonyítékot a videójátékok és a kognitív fejlődés közötti közvetlen ok-okozati összefüggésre – írja a CNN.
A kutatásban csaknem 2000 kilenc- és tízéves gyermek adatait vetették össze a serdülőkori agyi kognitív fejlődés (ABCD) tanulmányból, amely mintegy 12 000 gyermeket követ nyomon.
Két csoportra osztották a gyerekeket: azokra, akik naponta több mint három órát játszottak, és azokra, akik soha nem játszottak. Mindkét csoport két tesztet végzett, amelyek az impulzuskontrollt és a rövid távú memóriát mérték, miközben agyi képalkotó vizsgálaton estek át. Ellenőrizték a nem, az életkor és a társadalmi-gazdasági státusz eltéréseit. Azt találták, hogy a videójátékosok nemcsak jobban teljesítettek a teszteken, hanem több agyi aktivitással is rendelkeztek a figyelemhez és a munkamemóriához kapcsolódó régiókban. Ezzel megmagyarázható, hogy miért teljesítettek jobban.
A tanulmány nem tett különbséget a játszott videójátékok típusai között, de a gyerekek többsége inkább gyorsabb lövöldözős, akció- és kalandjátékokat játszott, mint lassabb logikai játékokat, például rejtvényeket.
Tanulságként azt lehet mondani, hogy a szülőknek érdemes megfontolniuk, hogy a videójátékokat válasszák a televízió helyett.
Az egyik gyermekgyógyász kifejtette, azoknak a szülőknek és tizenéveseknek, akik ezeket az eredményeket látják, tudniuk kell, hogy a legtöbb kutatás szerint a napi videójáték korlátozott ideig játszva függhet csak össze (például 1-2 óra hétköznap) a jobb mentális jólléttel.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a videójáték nem vezet jobb impulzuskontrollhoz vagy munkamemóriához a képernyőn kívüli helyzetekben, például az osztályteremben vagy az otthoni házimunkában. A támogató tanárok, gondviselők és a szociális-érzelmi készségfejlesztő megközelítések segítenek ezeknek a készségeknek a fejlesztésében a természetközelibb környezetben.