Már négy éve tart a Google böngészője, azaz a Chrome a Manifest V3-ra való átállás felé, melyre a vállalat új ütemterve alapján hamarosan sor is kerülhet.
A vártnál hamarabb tehet keresztbe a különböző hirdetésblokkolóknak a Google, derült ki egyik friss blogbejegyzésükből. A „Manifest V3” a Chrome bővítményplatformjának következő verziójú neve, melynek elsődleges célja a böngésző adatvédelmének és biztonságának a javítása.
Emellett azonban a háttérben a különböző hirdetés- és reklámblokkolók hatékonyságát is csökkenti, természetesen azzal az indokkal, hogy ezek veszélyt jelentenek a felhasználók adataira. Mindez persze várható húzás volt, a Google ugyanis történetesen a világ egyik legnagyobb reklámcége – így a különböző blokkolók felbecsülhetetlen mennyiségű bevételtől vágták el a keresőóriást, minden bizonnyal ezt elégelték meg.
Arról, hogy az átállás hogyan is fog zajlani, a Google a korábban is említett blogbejegyzésben értekezett. Mint kiderült, az első lépés a Manifest V2-n futó régebbi bővítmények támogatásának megszüntetése lesz, mely 2023. januárjában kezdődik egy tesztfázissal a Chrome 112-es verziójával. 2023 júniusától, a Chrome 115-től kezdődően a Google végérvényesen beszünteti a V2-re épülő bővítmények, így a hirdetésblokkolók támogatását is,
2024-től pedig végérvényesen eltávolítják azokat az online áruházból,
így kevesebb mint két év múlva már nem tud majd különböző hirdetésblokkolókat beszerezni a Chrome böngészőhöz – legális úton legalábbis biztosan nem.
A Google szerint a Manifest V3 „az egyik legjelentősebb változás a bővítményplatformban, amióta az egy évtizeddel ezelőtt elindult”. A vállalat azt állítja, hogy a szűkebb körű platform „a biztonság, az adatvédelem és a teljesítmény javítását” hivatott szolgálni. Az olyan adatvédelmi csoportok azonban, mint például az Electronic Frontier Foundation (EFF) vitatják a keresőóriás álláspontját. Szerintük ha a Google valóban törődne a bővítménytár biztonságával, akkor ahelyett, hogy korlátoznák azok képességét, inkább aktívabban, valódi emberek (és nem algoritmusok) segítségével figyelnék és ellenőriznék a felhozatalt.
Nem ez az első eset, hogy az elmúlt hetekben rossz fát tesz a tűzre az amerikai vállalat. Mint arról korábban az Index is beszámolt, alig egy hónappal ezelőtt azzal verték ki a biztosítékot a felhasználóknál, hogy a legnépszerűbb videónéző platformon, a YouTube-on prémium, azaz fizetős funkcióvá tették volna a 4K-s felbontással való videónézést – a népharag azonban akkora volt, hogy ezt az ötletet a jelek szerint vissza is vonták.
Amit azonban már nem sikerült visszaszorítani, az az áremelés volt. Bár a magyarországi felhasználókat ez egyelőre nem érinti, minden bizonnyal csak idő kérdése, hogy mikor emeli meg YouTube Premium előfizetésének hazai árait is a Google. Az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Argentínában, Törökországban és Japánban a családi csomag havi ára 18 dollárról 23-ra nőtt, mely egy 28 százalékos áremelkedésnek tudható be.
(Borítókép: Alexander Hassenstein / Getty Images)