A bélfermentációs szindróma (GFS) egy olyan, nagyrészt rejtélyes állapot, amely megemeli a vér alkoholszintjét, és az alkoholmérgezés tüneteit produkálja a betegeknél még akkor is, ha egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. A betegség miatt az érintettek megbukhatnak az alkoholszondás teszteken, ami társadalmi és jogi következményekkel jár.
Ez a szokatlan jelenség rendkívül ellentmondásos, nem utolsósorban azért, mert pontos oka még mindig kevéssé ismert. Ennek ellenére az állapotot már jogi védekezésként is felhasználták ittas vezetési ügyekben − írta meg a BBC.
A lap Nick Carson esetét említette, aki egyszer azt vette észre, hogy hetente két-három alkalommal elkezdenek elmosódni a szavai, majd fokozatosan egyre bizonytalanabbul áll a lábán. A beszélgetéseiben körbe-körbe jártak a gondolatai, és végül mély álomba zuhant. A kétgyermekes apa a részegség minden jelét mutatta. Csakhogy Carson nem fogyasztott alkoholt.
Látszólagos részegségét azonban más tünetek − gyomorfájás, puffadás és fáradtság − kísérték. Gyakran rosszul lett és elájult. Először körülbelül húsz évvel ezelőtt fordult elő a dolog, amikor a családja azt vette észre, mintha mentális problémái lennének.
Azt hiszem, a legtöbb toxikológus jelenleg elismeri, hogy ez egy valós orvosi állapot, és valóban jelentős alkoholkoncentrációt lehet elérni a belső erjedésből. Mindannyiunk emésztőrendszere termel kis mennyiségű alkoholt, de legtöbbünknél ez a szint túlságosan kicsi ahhoz, hogy mérhető legyen
− mondja Barry Logan, a philadelphiai Center for Forensic Science Research and Education ügyvezető igazgatója.
Az állapot hátterében álló egyik feltételezett mechanizmus a bélmikrobák egyensúlyhiánya körül forog, ami bizonyos mikrobák túlszaporodásához vezet, amelyek később, bizonyos körülmények között alkohollá erjesztik a magas szénhidráttartalmú ételt. Nemrégiben ennek az állapotnak egy új változatáról − az úgynevezett vizelet-ABS-ről vagy hólyagerjedési szindrómáról − kiderült, hogy a hólyagban élő mikrobák közötti egyensúlyhiány miatt alakul ki, és egyébként eddig még meg nem magyarázott módon alkohol megjelenéséhez vezet a vizeletben.
Kockázati tényezőként jelölték meg a gyakori vagy hosszú távú antibiotikum-kezelést, mivel a betegek gyakran számoltak be arról, hogy betegségben szenvednek, vagy hogy a gyógyszeres kezelést követően visszaesés lép fel. Ebben volna logika, mivel a túlzott antibiotikum-használatról általánosságban ismert, hogy felborítja a bélflóra működését, de további kutatásokra van szükség annak megerősítésére, hogy ez vezet-e közvetlenül az GFS kialakulásához.
A nem megfelelő típusú élelmiszerek túlzott fogyasztása is szerepet játszhat a betegségben. A túlzottan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása szintén összefüggésbe hozható a bélflóra felborulásával.