Magyar–horvát nemzetközi kutatás keretében, a Magyarságkutató Intézet vezetésével, archeogenomikai vizsgálatokkal határozták meg a Hunyadi leszármazottak genetikai származását.
Az eredményeket a Heliyon nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A kutatás előzményei: a magyar történelmi uralkodóházak vizsgálatait 2014-ben Kásler Miklós és munkatársai dolgozták ki és indították el, majd 2019-től a Magyarságkutató Intézet folytatja ezeket a kutatásokat. 2020-ban Kásler Miklós miniszterként kezdeményezte a Hunyadi-ház archeogenetikai vizsgálatát, amelynek keretében zajlottak egyeztetések a varasdi püspökkel.
A sikeres tárgyalásoknak köszönhetően tudománydiplomáciai sikerként kerülhetett sor a lepoglavai sír felnyitására. A kutatás gyakorlati kivitelezését 2021 elején kezdték meg a kutatók a horvátországi Lepoglavában. A Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására szentelt templom gótikus szentélyében, az oltár előtt, a márvány fedlap alatt található Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak a sírhelye.
A márvány sírfedlap eltávolítása után az eredeti, XV. századi gótikus sírgödör tárult a kutatók elé,
benne egy késői (XIX. századi) ereklyetartó koporsóval, amelybe a XIX. századi antropológiai vizsgálat után helyezték vissza a sírban korábban eredeti helyükön nyugvó csontmaradványokat.
A kis méretű koporsó helyét, fellelt állapotát fényképesen és rajzosan is dokumentálták, majd eltávolították róla a szinte teljesen egyben megmaradt feliratos koporsófedelet. Ekkor látták, hogy a koporsóban másodlagos helyzetben ugyan, de két egyén csontjai voltak. A helyszínen elvégezték az antropológiai vizsgálatokat és a genetikai mintavételezést.
A Magyarságkutató Intézet munkatársai az extrém körülmények között végrehajtott mintavétel ellenére sikeres DNS-izolálást hajtottak végre.
A kutatás során elvégzett radiokarbon kormeghatározás megerősítette a régészeti és történeti adatokat. Az antropológiai mérések alapján az egyének koponyája megegyezett a Török Aurél által a XIX. században vizsgált és közölt koponyák fényképével.
A két vizsgált egyén antropológiai módszerekkel becsült elhalálozási életkora megfeleltethető Corvin János és Corvin Kristóf ismert életkorával. A felnőtt egyén a csontozat morfológiai jellegei alapján férfi, akinek a medencéjén és az alsó végtagján jól láthatók a bal oldali csípőficam következtében kialakult csontátépülés nyomai.
Új generációs szekvenálással meghatározták mindkét egyén teljes genomszekvenciáját. Mindketten az E1b1b1a1b1a6a1c~ Y kromoszómás haplocsoportba tartoznak, amely széles Eurázsia elterjedtséget mutat.
Az apa–fiú genetikai kapcsolatot klasszikus STR-módszerekkel és teljesgenom-adatokkal is megerősítették. Minden genomanalízis rámutatott arra, hogy a Corvinok ősi európai genom összetételűek.
Azaz legmagasabb genetikai hasonlóságot az európai neolit mintákkal (amely népek szintén a Kárpát-medencéből eredeztethetők) és az ősi magyarországi neolit és rézkori mintákkal mutattak, úgy, mint a Kőrös kultúrából (Krisztus előtt 6000-5500), az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrájából (Krisztus előtt 5500-5000), a dunántúli Lengyel-kultúrából (Krisztus előtt 5000-4400) vagy a Bodrogkeresztúr-kultúrából (Krisztus előtt 4000-3600) származó minták.
Az azonosított haplocsoport széles eurázsiai elterjedését támasztja alá a jelenleg leírt két legközelebbi archaikus minta is: egy a középkori Szardíniából (Marcus és mtsai. 2020) és egy, az Otrar-Karatau kultúrához tartozó minta a vaskori kazah sztyeppéről (Gnecchi-Ruscone és mtsai. 2021).
Az azonos főcsoportba tartozó minták a Kárpát-medence területéről a következők:
Corvin Kristóf a ritka, sporadikusan előforduló T2c1+146 mitokondriális haplocsoportba tartozik, ami a mediterrán részeken a leggyakoribb, édesapja a T2b csoportba tartozik, amely Eurázsia-szerte elterjedt. Mindkét anyai vonal genetikai eredete összeegyeztethető az édesanyák történeti adatokból ismert származásával.
A kutatásban sikeresen azonosították a Hunyadiak utolsó két férfi leszármazottját. A publikációban leírt adatok alapján archeogenetikai vizsgálatokkal azonosíthatóvá váltak a Hunyadi-ház felmenőinek maradványai.
A kutatásban a Magyarságkutató Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet kutatói, a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium kutatói és az atlantai Praxis Genomics LLC kutatója vettek részt.
(Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a székesfehérvári osszárium ásatásainak eredményéről tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2022. április 13-án. Kásler Miklós bejentette, hogy a székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is. Fotó: Kovács Tamás / MTI)