A hordozórakéta túl erős volt, és a helyzetmeghatározással is volt gikszer, de amúgy minden rendben.
A NASA földi irányítás izgatott örömmel tájékoztatta a sajtót, hogy a múlt héten indított Artemis–1-küldetés sikeresen elérte a Holdat. Az új amerikai holdprogram első lépését jelentő küldetés egyben az Lockheed Martin és az európai Airbus által közösen épített Orion űrhajó első tesztje is.
Az Orion fedélzeti rendszerei majdnem hibátlanul működnek, a jármű hétfőn 130 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, mielőtt a hajtóműveit beindítva pályára állt az égitest körül, amely körül keringve tölti majd a következő két hetet. A NASA szerint a manőver során az űrhajó elhaladt az elsőként Holdra érkező Apollo–11 leszállóhelye felett, majd sikeresen felvette a rádiókapcsolatot a Földdel.
A küldetés során eddig egy problémát észleltek az Orion helyzetmeghatározó rendszerével, amely kozmosz csillagtérképe alapján határozza meg az űrhajó helyzetét. Michael Sarafin, a küldetés vezetője ezt úgy kommentálta, hogy az első repülés egy stresszteszt, és bár részletesen ismerik az űrhajót, most látják először, hogyan viselkedik a világűrben.
A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy technikai okokból bekövetkezett csúszások ellenére hibátlanul teljesített az SLS rakéta. A jelenlegi legnagyobb hordozórakéta kicsit túl erős is volt a Kennedy űrközpont 39B kilövőállásának. A rendkívüli tolóerő gyakorlatilag letépte az indítóállás liftjeinek ajtajait. Az épület körüli betonon is töréseket észleltek, bár egyelőre nem világos, hogy ezek az Artemis–1 indulásakor keletkeztek, vagy pár nappal az azt megelőzően átvonuló Nicole hurrikán okozta.
Az Orion várhatóan december 11-én egy csendes-óceáni landolással ér véget. A fedélzetén a magyar űripar legsikeresebb termékeinek számító sugárdózismérővel vizsgálják az űrhajósokat potenciálisan érő sugárzást. Ez picit sem mellékszál, ugyanis a fedélzeten utazó próbababákat, Helgát és Zohart érő hatások és a rajtuk kipróbált sugárvédő mellénnyel elért eredmények kulcsfontosságúak lesznek a holdi és a későbbi marsi emberes küldetésekben is.