Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai által szerdán publikált kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a mintegy 600-540 millió évvel ezelőtt élt Ediacara biota csoporthoz tartozó nagy, lágy testű állatok az óceán fenekéről származó baktériumokat és algákat ettek.

A tudósok fosszíliák elemzésével bukkantak rá az ősi állatok táplálékának molekuláris maradványaira. A tanulmány megállapította, hogy a mai puhatestűek egyik ősének tartott, Kimberella nevű, szájszervvel rendelkező ősi állat már úgy fogyasztotta el a táplálékot, mint a modern állatok. Egy másik, a Dickinsonia csoporthoz tartozó faj pedig, amely csaknem másfél méter hosszúságú volt, az óceán fenekén haladva, a testén áteresztve fogyasztotta el a táplálékát.

A két faj az evolúció menetét megváltoztató, modern állatok kialakulásához vezető esemény, a kambriai robbanás előtt 20 millió évvel élt.

Ilya Bobrovskiy, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy kutatások szerint az Ediacara bioták csoportjában élő furcsa lényeknek, mint a Dickinsonia és a náluk már fejlettebb Kimberella egyedeinek, már voltak a mai állatokhoz és az emberhez hasonló fizikai jellemzői.

A kutató hangsúlyozta: az Ediacara biota maradványai a legöregebb fosszíliák, amelyeket már szabad szemmel is látni lehet, és minden állat evolúciós ősei lehetnek. 

Ezek a lények a legmélyebb látható gyökereink

– fogalmazott.

A Kimberella- és Dickinsonia-fosszíliákat is Bobrovskiy fedezte fel 2018-ban Oroszországban, a Jeges-tenger észak-oroszországi beltengere, a Fehér-tenger partján.

A Cambridge-i Egyetem szintén a napokban publikált ugyanezen témát feldolgozó kutatása rámutatott, hogy az első földi állatok nagyon hasonló életmódot folytattak az Antarktisz úszó jégtakarói alatt jelenleg élő élőlényekhez. A fagyponthoz közeli hőmérsékleten, fényben és tápanyagban szegény élőhely nagyban hasonlít a Föld egy korábbi korszakához, sőt a Jupiter holdja az Europa jégtakarója alatt fennálló viszonyokhoz is – írja az MTI.