Már a Neander-völgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be róla a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttétel-maradványok a Neander-völgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.

Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a Neander-völgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.

A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer évesek.

A kutatócsoport a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, elszenesedett ételmaradványokat is megvizsgálta. A barlangban mintegy 12 ezer éve laktak ősemberek. A két leletet összevetve a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a paleolitikum étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.

Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a Neander-völgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) is áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat mindkét helyszínen.

Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hús mellett a korai modern ember és a Neander-völgyiek is fogyasztottak növényeket, köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket.

Hunt azt is elmondta, hogy mivel a Neander-völgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták. Mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett, nem csoda tehát, hogy elég rosszak voltak a Neander-völgyiek fogai – tette hozzá.

(MTI)