Bárki beszállhat a kutatás finanszírozásába.
Az Indiegogón indult internetes adakozás arra a fizikai kísérletre, amelynek célja annak megállapítása, hogy szimulációban vagy a valóságban élünk. A gyűjtést a Porthsmouthi Egyetem fizikusa, Melvin Vopson kezdeményezte, aki új módszert javasolt a kérdés eldöntésére.
A valóság és szimuláció ellentétének gondolata nagyon régi időkre nyúlik vissza. Platón barlanghasonlata is lényegében azt a kérdést veti fel, hogy ha egész életünkben árnyjátékot nézünk, vajon mennyire bírnánk elviselni az igazi valóságot. A kortárs filozófus Nick Bostrom szimulációs érve szerint három lehetőség van: vagy elpusztul minden civilizáció, mielőtt valósághű szimulációkat hozna létre, vagy mégsem pusztul el, de nem tud vagy nem akar szimulációkat létrehozni, vagy nagyon nagy eséllyel szimulációban élünk. Attól függően, hogy mennyire világvégehívő valaki, az első két forgatókönyv esélye nem túl magas – marad, hogy a matematikai esélyek a szimuláció mellett szólnak.
A matematika ráadásul nem véletlenül keveredik a történetbe. Vopsonnál ugyanis nem a Bohém rapszódia első sorai akadtak be, hanem a Conversationben közölt dolgozatában is rámutat John Archibald Wheeler legendás amerikai fizikus megállapítására, miszerint a világegyetem alapvetően matematikai természetű. Maga Vopson e gondolatmeneten haladva egy nem fősodorhoz tartozó (ha úgy jobban tetszik, ezoterikus) irányzattal, az információfizikával próbálkozik. Elmélete szerint ugyanis az információ az anyag halmazállapota, sőt a tömeg-energia-információ ekvivalencia elmélete alapján az információnak tömege is van.
A valóságot igazoló kísérlet ezt az elméletet tesztelné egy elektron-pozitron annihilációs berendezés segítségével. Mint ismert, a pozitron az elektron antianyagpárja, amikor a kettő találkozik, megsemmisülnek (annihilálódnak), és tömegük energiává és fotonokká alakul. Vopson ennek a jelenségnek a körülményeit vizsgálná, ugyanis elképzelései szerint egy szimulált világ rengeteg információt tartalmaz, ennek megsemmisülése mögött pedig megpillantható maga a kód (mint a Mátrixban a digitális eső).
A fizikus 185 ezer fontot szeretne a kísérletére összegyűjteni, de jelenleg még csak háromezernél jár. A fizika átírásába bárki beszállhat, aki nem tart tőle, hogy a pénze információban szegény füstgomolyaggá annihilálódik.