A szárazföldek és vizek 30 százalékának védelmét garantálják 2030-ig.
Történelminek nevezett megállapodás született hétfőn az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban. Az egyezmény a szárazföld és az óceánok védelme mellett a biodiverzitás védelmének finanszírozásával is foglalkozik a fejlődő világban. A COP15 konferencia kedden zárul a kanadai városban. A csúcstalálkozó soros elnöke, Kína hétfőn hajnalban nyújtott be egy olyan megállapodástervezetet, amely megadta a szükséges lendületet a megállapodáshoz.
Az egyezményben a biológiai sokféleség szempontjából jelentős szárazföldek és vizek 30 százalékának 2030-ig történő védelmét garantálják. Jelenleg a szárazföldek 17 százaléka, a tengerek tíz százaléka áll védelem alatt.
Brian O'Donnell, a Campaign for Nature természetvédelmi csoport igazgatója szerint a megállapodással
megnyílik az esély, hogy az élővilág sokszínűségét megóvjuk az összeomlástól.
Mint emlékeztetett, már most is azon a mezsgyén járunk a tudósok szerint, amely komoly változást okozhat a biológiai sokféleségben.
A megállapodás tervezete alapján 2030-ig különböző forrásokból 200 milliárd dollárt kell előteremteni a biológiai sokféleség védelmére. További 500 milliárd dollárt más támogatások fokozatos kivezetésével vagy reformjával akarnak előteremteni erre a célra.
A pénzügyi csomag részeként 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárra kívánják növelni a szegény országoknak juttatott pénzt, ami megduplázza a jelenlegi finanszírozást, 2030-ra pedig évi 30 milliárd dollárra emelnék az összeget.
A COP15-ön részt vevő mintegy 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie, és sokan hasonlították az erre irányuló erőfeszítéseket a novemberben Egyiptomban lezárult klímaváltozási tárgyalásokhoz.
A klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése és a környezetszennyezés miatt egy 2019-es becslés szerint évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj halhat ki. A világ nyolcmilliárdos népessége rendszeresen mintegy 50 ezer vadon élő fajt használ fel, minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől a fajoktól.
A megállapodás egyik fontos eleme, hogy elismeri az őslakos közösségek jogait, és biztosítani kívánja, hogy részesei lehessenek a döntéshozatalnak.
A New York-i székhelyű, nonprofit Wildlife Conservation Society (WCS) és más környezetvédelmi csoportok azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tervezet 2050-ig tolta ki a fajok kihalásának megakadályozására, az ökoszisztémák integritásának megőrzésére és a populációkon belüli genetikai sokféleség fenntartására megfogalmazott célt, mivel szerintük ez nem elég ambiciózus.