Az Index szakértők segítségével kereste a választ arra, mekkora kockázatot jelent a karácsonyi hedonizmus, és mi a teendő, ha elmúltak az ünnepek, és az utolsó morzsa bejgli is elfogyott.
Halászlé, töltött káposzta, sült kacsacomb, lefojtva egy kis bejglivel – biztosan mindenkinek ismerős az elmúlt hetekből az alábbi menüsor és az a családtag is, aki az ünnepi asztalnál addig evett, amíg el nem fogyott előle minden, ami ehető. Most persze komoly bűntudattal küzdenek, hogy nem kellett volna mértéktelenül enniük, hiszen felszaladt pár kiló rájuk. Újévkor aztán jól meg is fogadták, hogy „na majd jövőre megmutatják”, vagy elsütötték a „nyárra bomba formába hozom magam” mondatot. Addig is azonban a mérleg csak nem mutatja azt, amit kellene.
De ennek oka valóban az ünnepi mértéktelenségben keresendő?
Vámosi Balázs edző szerint korántsem. A kecskeméti AB’s Therapy edzőterem tulajdonosa az Indexnek kifejtette, noha valóban mérhető és esetenként szemmel is látható, ahogyan a karácsonyi mértéktelen táplálékbevitel kifejti „pozitív” hatását, mégsem ezen a pár napon múlik, hogy a testünk nem az általunk elképzelt és remélt formában tündököl. A túlzásba vitt evés egyszerűen értelmetlen és a szervezetünk számára rendkívül megterhelő, bár kétségkívül élvezetes.
Nem mindegy viszont, hogy ezt a tevékenységet milyen állapotunkban végezzük.
Vagyis aki egyébként megfelelően étkezik egész évben, rendszeresen sportol, és ennek köszönhetően a szervezete optimális testösszetétellel rendelkezik, annak ez a pár nap nem számít. Minden más esetben viszont – főleg ha ez az optimális testösszetételtől messzebb esik – nagy az esély, hogy a karácsonyi hedonizmus nemcsak külsőleg, hanem egészségügyileg is komoly problémákat okoz.
Márpedig az Európai Unióban élők több mint felének (51,3 százalék) van mitől tartania e tekintetben, hiszen az európai lakossági egészségfelmérés legutóbbi adatai szerint ennyien nevezhetik magukat túlsúlyosnak. A magyarok esetében az eredmény ráadásul ennél is rosszabb, itthon ugyanis 58,3 százalékot tesz ki az elhízottak aránya.
A férfiak esetében különösen aggasztó a helyzet, miután közülük 65,3 százaléknyian túlsúlyosak, míg az EU átlaga „csak” 58,4 százalék. Persze a magyar nők sem lehetnek büszkék, ők az EU-s nemzeti rangsor hetedik helyén állnak túlsúly tekintetében, arányuk 52,1 százalékot tesz ki. A magyarok egészségi állapota tehát majdhogynem kritikus.
Pedig az elhízásból fakadó cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák és egyes daganatok kialakulásának kockázata már egészen kevés odafigyeléssel is csökkenthető lenne. Csupán többet kellene mozognunk, oda kellene figyelnünk a regenerációnkra, rendszeresen és jól kellene táplálkoznunk.
Gondosan meg kellene terveznünk minden étkezésünket, erre pedig még a legelfoglaltabbak is tudnak időt szakítani. Így nem az utolsó pillanatban kellene azon agyalni, hogy mégis mit dobjunk be két tárgyalás között
– mondja Dobos Liza. A személyi és funkcionális edző szerint így el lehet kerülni a hirtelen és túlzott kalóriabevitelt, ami az egyik fő okozója a testsúlygyarapodásnak. Ezenfelül a tápanyagok megfelelő arányának betartása is fontos lenne. A szénhidrátok a közhiedelemmel ellentétben nem az ördögtől valók, csak mértékkel kell fogyasztani őket; emellett érdemes odafigyelnünk a megfelelő mennyiségű zöldségfogyasztásra és a fehérjebevitelünkre is.
Persze elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is, mellyel kapcsolatban Vámosi Balázs és Dobos Liza egyaránt leszögezte: ma már rengeteg edzőterem és szakember áll a sportolni vágyók rendelkezésére, így mindenkinek megvan a lehetősége, hogy megtalálja a számára leginkább megfelelő mozgásformát. Ha pedig valaki rátalált az igazira, akkor fontos, hogy valamilyen erősítő edzést is végezzen mellette, az izmok építése ugyanis elengedhetetlen az optimális testösszetétel eléréséhez.
„Persze nem a strandon feszítő izomkolosszusokra kell gondolni, az izom sokkal több mint egyszerű dekorációs elem. A szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet éljünk” – szögezte le Vámosi Balázs.
Összességében tehát nem szabad félni attól, hogy súlyzót ragadjunk, de a fokozatosságot azért érdemes betartani. Azaz ne az első hetekben akarjuk megváltani a világot, főleg ha előtte nem vagy alig sportoltunk. Először tűzzünk ki kisebb célokat, olyanokat, amelyeket hosszú távon is tartani tudunk, így nem kell attól tartanunk, hogy az első kudarcok után feladásra kényszerülünk. Az AB’s Therapy tulajdonosa szerint a legfontosabb, hogy az életmódváltásunkat ne büntetésként fogjuk fel, amiért évekig helytelenül étkeztünk, vagy nem mozogtunk eleget.
Ne akarjunk az edzőteremben vezekelni, és salátákkal büntetni magunkat!
Mérjük fel, hol tartunk éppen, és ahhoz képest mozogjunk többet, étkezzünk jobban. Kezdetnek ez is tökéletes, a lényeg, hogy a változás ne csak hetekre vagy hónapokra szóljon. Ha pedig elakadunk, soha ne féljünk segítséget kérni, szakemberekhez fordulni, hiszen egy megfelelő edzővel sokkal messzebb juthatunk, és elkerülhetjük, hogy a vezeklésnek szánt utunk eleve kudarcra legyen ítélve.
(Borítókép: Lars Baron / Getty Images)