A Csinghua Egyetem professzora, Long Guili olyan qubittakarékos faktorizációs módszert fejlesztett ki, amely a jelenlegi titkosítási szabványok közelgő végét jelentheti.

A szublineáris forrású kvantum integer faktorizáció (SQUIF) egy olyan algoritmus, ami kevesebb qubitet igényel a kódtöréshez – utóbbi fontos, mert a működő kvantumbitek jelentik a kvantumszámítógépek teljesítményét és egyben fejlődésük fő korlátját. Az algoritmus Claus Schnorr német kutató 2013-ban közölt munkáján alapul.

Guili algoritmusa azért jelenthet problémát, mert az adatok és a kommunikáció biztonságát garantáló titkosítást nagyon könnyen feltörhető teszi. Az RSA-2048 titkosítással kódolt állomány feltörése egy hagyományos számítógépnek 300 billió évébe telne, egy kvantumszámítógépnek azonban mindössze nyolc órába – elméletben.

Az új algoritmus a gyakorlatban kisebb teljesítményű kvantumszámítógépet igényel, a megfelelő gép megépítése így évtizedek helyett pár év távolba került.

A világ jelenlegi legnagyobb kvantumprocesszora, az IBM Osprey jelenleg 433 qubites, de a cég 2023-ra egy 1100 qubites processzor, 2025-re pedig a 4100 qubites processzor megalkotását tűzte ki célul. A SQUIF gyakorlati gépigénye 372 qubit.

A Csinghua kutatócsapata eddig nem tört fel 2048 bites titkosítást, de demonstrációként feltört 48 bites titkosítókulcsot egy 10 qubites kis kvantumszámítógéppel – írja a Techspot.