Az Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta felügyelőbizottsága a cég azon szabályainak felülvizsgálatára szólított fel, amelyek tiltják, hogy fedetlen női melleket posztoljanak a felhasználók.
A cég felügyelőbizottsága − egy akadémikusokból, politikusokból és újságírókból álló csoport, amely tanácsot ad a vállalatnak a tartalommoderálási irányelvekben − január 17-én kelt határozatában azt javasolta, hogy a Meta változtassa meg a felnőttek meztelenségére és szexuális tevékenységére vonatkozó közösségi szabványát, „hogy azt a nemzetközi emberi jogi normákat tiszteletben tartó egyértelmű kritériumok szabályozzák” − írta meg a The Guardian.
A felügyelőbizottság döntése azt követően született, hogy a Facebook cenzúrázta egy transznemű és nem bináris amerikai pár által vezetett fiók két bejegyzését. A posztokon a pár félmeztelenül, a mellbimbójukat eltakarva pózolt, a feliratok pedig a transzegészségügyi ellátásra vonatkoztak, valamint arra, hogy melleltávolító műtétekre gyűjtenek.
A posztokat egyes felhasználók megjelölték, majd a mesterséges intelligencia felülvizsgálta és eltávolította őket. Miután a pár fellebbezett a döntés ellen, a Meta végül visszaállította a posztokat.
A testület megállapította, hogy „a szabályzat a nemek bináris felfogásán és a férfi- és női testek közötti különbségtételen alapul”, ami a női mellbimbók közzétételét tiltó szabályokat „nem teszi egyértelművé” az interszexuális, nem bináris és transznemű felhasználók esetében. A testület azt ajánlotta, hogy a Meta „határozzon meg egyértelmű, objektív, a jogokat tiszteletben tartó kritériumokat” a meztelenség moderálásában, „hogy minden emberrel a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban lévő módon bánjanak”.
A „laktivistáknak” nevezett csoport a 2000-es éveket azzal töltötte, hogy megpróbálta szétzúzni a mellek eredendően szexuális jellegéről alkotott képet, a #FreetheNipple kampány 2013-ban vált mainstreammé. A kifejezés 2013-ban került be a feminista közbeszédbe, miután a Facebook eltávolította a színész/rendező Lina Esco Free the Nipple című dokumentumfilmjének klipjeit.
A kampány széles körű támogatást kapott az egyetemi kampuszokon, és olyan hírességek támogatták, mint Rihanna, Miley Cyrus és Lena Dunham.
2015-ben a Los Angeles-i Micol Hebron művésznő férfimellbimbókról − amelyek az Instagramon engedélyezettek − készített matricákat, hogy a női felhasználók a sajátjuk fölé helyezhessék őket, így gúnyolva ki a megkülönböztetést.
Hebront 2019-ben influenszerek egy csoportjával meghívták az Instagram központjába, hogy beszéljenek a cég mellbimbó-politikájáról.
Ezen a találkozón megtudtuk, hogy a tartalommoderációs politika csapatában nincsenek transznemű emberek, és azt is megfigyeltem, hogy gendersemleges mosdók sincsenek. Számomra ennyi elég volt ahhoz, hogy megértsem, hogy a Metának fogalma sincs a témáról
− mondta Hebron.
A Meta „üdvözli a testület döntését ebben az ügyben” − mondta a cég képviselője.
Folyamatosan fejlesztjük irányelveinket, hogy segítsük platformjainkat mindenki számára biztonságosabbá tenni. Tudjuk, hogy többet tehetünk az LMBTQ+ közösség támogatásáért, és ez azt is jelenti, hogy szakértőkkel és LMBTQ+ érdekvédelmi szervezetekkel dolgozunk együtt termékfejlesztési kérdésekben
− tette hozzá a szóvivő.
A Metának 60 napja van arra, hogy nyilvánosan válaszoljon a testület ajánlásaira.
Bár az érdekvédők üdvözölhetik a „szabadabb online mellbimbók” gondolatát, továbbra is kérdéses, hogy a Meta automatizált tartalommoderáló rendszerei hogyan lesznek képesek érvényesíteni a mellbimbókra vonatkozó új irányelvet. Egy pár, amely pénzt gyűjt, hogy megengedhesse magának a melleltávolító műtétet, nem ugyanaz, mint egy olyan felhasználó, aki online szexre buzdít, de a cég mesterséges intelligenciája először nem ismerte fel a különbséget a posztban. Hogyan lesznek tehát ezek a rendszerek képesek különbséget tenni egy topless poszt és a pornó között?
A kontextus jelent mindent, és az algoritmusok semmit sem értenek a kontextushoz. Az érdekes kérdés az lesz, hogy a Meta hogyan tud új szabályokat alkotni anélkül, hogy megnyitná a kapukat a pornó előtt. Ezek a szabályok ugyanis erre valók. Ezt meg kéne tudni oldani, de szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ez lehetséges-e, ha a tartalom moderálása automatizált
− mondta Emily Bell, a Tow Center for Digital Journalism igazgatója a The Guardiannek.
A Facebook és az Instagram felhasználói is megjelölhetik azokat a posztokat, amelyek szerintük sértik a vállalat irányelveit, ahogyan tették azt azon fotó esetében is, amely a testület döntését kiváltotta.
Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, hogy a kultúrharcnak vannak bizonyos területei, ahol a tartalom moderálása fegyverré válik. Egy melleltávolító műtétről szóló posztot eleve nem kellett volna megjelölni, de mégis megtették. Ezt akár egy transzellenes aktivista is tehette volna
− mondta Bell.
Jillian York, az Electronic Frontier Foundation aktivistája és a nemzetközi szólásszabadságért felelős igazgatója hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciát használó vállalatok számára hatalmas kihívást jelent, hogy minden esetben helyes döntést hozzanak. Például nem könnyű eldöntenie, hogy ki felnőtt, és ki gyerek. „A mesterséges intelligencia talán képes különbséget tenni egy 9 és egy 26 éves között, de mi a helyzet egy 17 éves és egy 18 éves esetében?”
Most a Meta azt a tanácsot kapta, hogy lazítson a bináris testelméleteken alapuló online szabályozáson. Sokan azonban kételkednek abban, hogy a mesterséges intelligencia minden felhasználót meg tud védeni.
Ez az egésznek a nagy tanulsága: ha automatizált rendszereket hozunk létre, annak következményei lesznek a társadalom perifériájára szorult vagy kisebbségben lévő emberekre nézve. Ők azok az emberek, akiket az algoritmus alkalmazása hátrányosan érint
− mondta Bell.
(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)