Egy több mint négyezer éves múmiára és négy sírra bukkantak nemrégiben Egyiptomban a Kairótól délnyugatra fekvő Szakkarában – jelentette be az ásatást végző kutatócsoport. A piramisairól híres szakkarai nekropolisz újonnan feltárt sírjai szakértők szerint az i. e. 2500 és 2100 közötti korszakból, az ötödik és a hatodik dinasztia idejéből származnak.

A múmiára több mint 15 méter mélyen, egy mészkőből készült szarkofágban találtak rá, egy Hekasepesz nevű férfié volt – közölte az ország ókori műkincseit felügyelő régészeti tanács korábbi vezetője, az ásatásokat irányító Zahi Havasz.

Ez lehet a legrégebbi, legjobb állapotban fennmaradt múmia, amelyet Egyiptomban eddig találtunk – tette hozzá Havasz, aki szerint a múmia „szinte ugyanolyan állapotban maradt fenn, ahogy 4300 éve odakerült”.

Több sírra is bukkantak, köztük van egy Hnúmdzsefef nevű papé, aki vélhetően az ötödik dinasztia idején élt. A másik egy Meri nevű tisztségviselőé, aki „a fáraó titkainak őrzője” lehetett egykor. A sírokat a mindennapi életből vett rajzokkal díszítették.

Az egy éve tartó ásatásokon emellett több szobrot, amulettet, valamint egy jó állapotban fennmaradt szarkofágot is felfedeztek.

A Kairótól 30 kilométerre délre található Szakkaránál zajló ásatások az utóbbi években igen sikeresek voltak: tavaly öt, négyezer éves sírt tártak fel, az ezt megelőző években pedig több száz színes koporsót találtak, amelyekben a 26. dinasztia magas rangú államférfijainak és papjainak jó állapotban fennmaradt múmiái voltak.

Kedden a Kairói Egyetem tudóscsoportja bejelentette, hogy további részleteket sikerült kideríteniük az i. e. 300-ból származó múmiáról. CT-vizsgálattal megállapították, hogy a holttestbe helyezett amulettek és a temetési szertartás alapján az elhunyt valószínűleg magas társadalmi rangú volt.

Múlt héten az egyiptomi hatóságok közölték: több tucat, az i. e. 1800 és 1600 közötti időszakból származó temetkezési helyre bukkantak az ország déli részén található Luxorban, valamint feltártak egy római települést is, mely az i. sz. I. században állhatott.

Egyiptomban különösen nagy hírverés övezi az új régészeti feltárásokat, mert erősítik a turisztikai szektort, amely az egyiptomi GDP 15 százalékát, vagyis az ország egyik legjelentősebb bevételi forrását jelenti.

A turizmust a 2011-es forradalom és a koronavírus-járvány is alaposan megtépázta. A tavaly kezdődött ukrajnai háború további csapást mért a szektorra, Egyiptom ugyanis mind az ukrán, mind az orosz turisták kedvelt célpontja volt.

(MTI)

(Borítókép: Leletek a szakkarai régészeti lelőhelyen 2023. január 26-án. Fotó: Khaled Desouki / AFP)