Az 50-es éveiben járó észak-karolinai férfi feltehetően külföldi akcentus szindrómában (Foreign Accent Syndron − FAS) szenvedett − írja a British Medical Journal. 

A ritka betegség miatt a férfinek, akinek nem volt közvetlen írországi rokona, haláláig megmaradt az ír kiejtése. Az elmúlt években világszerte több hasonló esetet jegyeztek fel − közölte a BBC. 

Az esetről az észak-karolinai Duke Egyetem és a dél-karolinai Carolina Urológiai Kutatóközpont közösen írt tanulmányt. 

Tudomásunk szerint ez az első olyan eset, amikor a FAS-t prosztatarákos betegnél írták le, és a harmadik, amelyet rosszindulatú daganatos betegnél írtak le

− írták a tanulmány szerzői.

Ezek alapján a férfi a 20-as éveiben Angliában élt, és voltak írországi barátai és távoli családtagjai. De hozzáteszik, hogy korábban soha nem beszélt külföldi akcentussal.

Az akcentusa kontrollálhatatlan volt, minden környezetben jelen volt, és fokozatosan állandósult

− írják a kutatók a jelentésükben, hozzátéve, hogy először 20 hónappal a kezelése után jelentkezett.

A kutatók gyanúja szerint a tüneteket egy paraneoplasztikus neurológiai rendellenességnek (PND) nevezett állapot okozta.

A PND akkor fordul elő, amikor a rákbetegek immunrendszere megtámadja az agyuk, valamint az izmok, az idegek és a gerincvelő egyes részeit.

Más, FAS-ban szenvedő emberek a BBC-nek azt a nyugtalanító érzést írták le, mintha egy „idegent hallanának”, valahányszor beszélnek. 2006-ban a brit Linda Walker agyvérzést kapott, és egyik napról a másikra jamaikai akcentussal kezdett beszélni.

Az egyik első bejelentett eset 1941-ben történt, amikor egy fiatal norvég nőnek német akcentusa alakult ki, miután a második világháborúban egy légitámadás alatt egy repeszdarab találta el. A helyiek elkerülték, mert náci kémnek hitték.