Az elektromos autók elterjedése nem pusztán a közlekedés fejlődésének egyik mozzanata, hanem a megújuló energia térhódításának egyik infrastrukturális összetevője lehet a Nature magazinban megjelent tudományos cikk szerint.
A napenergia- és szélenergia-rendszerekről ismert, hogy természetüknél fogva változó mennyiségű energiát termelnek, ami komoly kihívást jelent a hálózati stabilitásra nézve. Az elektromos autózás közelmúltban kezdődött terjedésével eközben rengeteg energiatároló kapacitás kerül az emberekhez, de a kihasználtság optimalizálásával mindenki jól járhat. A Leideni Egyetem és az amerikai NREL megújuló energia-kutató intézet munkatársai annak jártak utána, hogy a két terület találkozása, milyen eredményekkel járna.
A megújuló energiákkal foglalkozó nemzetközi szervezetek szerint a globális felmelegedés 2 fok alatt tartásához szükséges megújuló energia kapacitás kiegyensúlyozására az évszázad második felében 3,4 és 19,2 terawattórás rövidtávú tárolókapacitásra lesz szükség. Rövid távú energiatárolási megoldásnak a naponta egyszer újratöltődő, összesen legfeljebb 4 órán át használható eszközöket tekintik.
Az elektromos autók akkumulátorai megfelelnek a rövid távú energiatárolók definíciójának, de ez önmagában még messze van a probléma megoldásától – a kutatók az autózás szociokulturális környezetét, az akkumulátor árak csökkenését, a már használtban lévő akkumulátorok amortizációját, és a különböző akkumulátor összetételek szerepét is számításba vették.
A kutatás szerint az összesített autós akkumulátorkapacitás 13-16-szorosára nő 2030 és 2050 között. Ez önmagában elengendő lehet 10 TWh rövid távú tárolási igények kiszolgálására úgy, hogy csak a járművek negyedével szállnak be az energiatárolásba, miközben ezek különböző közlekedési feladatokat is teljesítenek.
Ugyanakkor nemcsak az estére és napközben töltőre tett jármű okos oda-vissza töltésével számolnak, hanem azzal is, hogy az elhasználódás miatt
egy 70-80 százalékos akkumulátort már nem tekintenek
autózásra alkalmasnak,
ez azonban kiszerelt, statikus formájában az energiaigények kiszolgálására még teljesen megfelelő.
Ha az ilyen kiszerelt akkumulátorokat még tíz éven át használják, a kutatás szerint az aktív autók és a használt akkumulátorok összesen 14,8-31,5 TWh rövid távú energiatároló kapacitást jelentenek.
2022-ben 2,2 millió elektromos autót adtak el Európában. A különbségek nagyok lehetnek, de az átlagos akkumulátorkapacitás 40 kWh.
A kutatók összességében arra jutottak, hogy a konzervatív becslések alapján is az elektromos autók nagyobb részvétel esetén már 2030-tól képesek lesznek a villamoshálózat átmeneti kiszolgálására. Az autós energiatárolók 2040-2050 között minden forgatókönyben bőven elegendők voltak, hamarabb leromló akkumulátor összetételek elterjedése esetén is.
A korábbi szóbeszéd, hogy az elektromos autózás hatalmas energiaigénye a villamos hálózat összeomlásához vezet, nem válik valóra, sőt az autózás a villamos hálózat szerves része lesz. A kutatók szerint a sikert a megfelelő szabályozás elősegítheti. Rámutattak ugyanakkor, hogy ők sem látnak a jövőbe: nem számolhattak a hatékonyabb jövőbeli akkumulátortechnológiákkal vagy olyan társadalmi változás hatásával, amikor széles tömegek fordulnak el az autóvásárlástól, és inkább tömegközlekedésre, olcsó önvezető taxikra és bérelt autókra kapnak.
(Nature)