Fél évszázados alapvető gyógyszerről derült ki, hogy aktiválja a test melegen tartásáért felelős szövetet.
A közösségi média trendjein lovagolva sok mindenkihez eljuthattak a modern életmóddivatot bemutató cikkek és videók, amelyek a hideg vizes tusolást és jeges kádban lubickolást népszerűsítik. Amellett, hogy jó hatással van a keringésre, és kicsattanó jókedvet szerez, a hideg vizes kezelés egyik állítólagos fő előnye, hogy a fehér zsírsejteket barna zsírsejtekké alakítja. Mint kiderült, egy széles körben alkalmazott gyógyszer jeges sokk nélkül is képes előidézni a zsírszövet fehérről barnává alakulását. A felfedezésnek nagy terápiás haszna lehet a cukorbetegség, valamint a szív- és keringési betegségek kezelésében.
A barna zsírszövetnek fontos szerepe van az energia gyors mozgósításában és a test melegen tartásában, különösen sok ilyen tartalékuk van például az újszülötteknek és a téli álmot alvó állatoknak. A barna zsírszövet több mitokondriumot és hajszáleret tartalmaz, mint a hosszú távú tartalékolásra szakosodott fehér zsírszövet. Az elhízás kutatásának és a túlsúly elleni küzdelemnek egyik fontos kutatási területe a barna zsírszövet és az itt tárolt energia mozgósítása.
Patrick Rensen endokrinológus és a Leideni Egyetemen dolgozó kollégái megállapították, hogy a szervezet béta-2-adrenerg (b2-AR) nevű receptora aktiválja a barna zsírszövetet. A Cell Reports Medicine tudományos folyóiratban közölt beszámolójukban klinikai körülmények között, embereken végzett tesztek tapasztalatait osztották meg. A vizsgálat során a kutatók salbutamollal kezeltek 10 önkéntest, majd PET-CT-vel vizsgálták a gyógyszer hatását.
A salbutamolt 1966-ban fedezték fel Angliában, és 1969 óta Ventolin néven forgalmazzák. A salbutamol inhalátorok nagyon fontosak az asztmások számára, mert a szer simaizmokat ellazító hatása révén gyorsan elmulasztja a nehézlégzést. Ugyanezen ellazító hatása miatt alkalmazzák terhességben is. Az Egészségügyi Világszervezet az alapvető gyógyszerek közé sorolja, és a legtöbbször felírt generikus készítmények közé tartozik.
Érdekes részlet, hogy az 1972-es müncheni olimpia volt az első olyan olimpia, amelyen a doppingolást vizsgálták, és a salbutamol már a tiltott teljesítményfokozók között szerepelt. Ezt később megváltoztatták, és lehetővé tették, hogy sportolók asztmás roham esetén büntetlenül alkalmazhassák a gyógyszert. Egy viszonylag friss, 2011-es kutatás nem tudta kimutatni a salbutamol teljesítményfokozó hatását, de továbbra is szerepel a Doppingellenes Világszervezet tiltott szereinek listáján, és időnként felbukkan botrányokban is, mint a kerékpáros Chris Froome 2018-as esetében a Tour de France-on.
A friss eredmények fényében nem valószínű, hogy Froome turbó fokozatra kapcsolt a salbutamoltól, hatására ugyanis a barna zsírszövet nagy mennyiségű cukrot és koleszterint vesz fel a vérből, ennek a jelenségnek pedig közvetlen hasznát vehetik 2-es típusú cukorbetegség vagy magas koleszterinszint kezelésében.
Hasonló hatás után kutatva tavaly egy zafirlukast nevű asztmagyógyszert is teszteltek – erről azonban kiderült, hogy csak veszélyesen túladagolt mennyiségben produkálja ugyanezt a hatást. Ezek a gyógyszerek ráadásul a test minden béta-2-receptorát aktiválják, Rensenék ezért azon dolgoznak, hogy a mellékhatásokat csökkentve úgy finomítsák a gyógyszer hatását, hogy csak a barna zsírszövetnél jelentkezzen.