Egy új tanulmány szerint a világ legészakibb erdői, a boreális erdők a globális felmelegedés „időzített bombájává” válhatnak, mivel a terjedő erdőtüzek rekordmagas, a felmelegedést elősegítő anyagot juttattak a légkörbe.
A kutatók új, műholdas adatelemzési technikákat alkalmazva megállapították, hogy 2000 óta a nyári erdőtüzek kiterjedtek a boreális erdőkben, amelyek a Föld legészakibb részét ölelik körül.
A boreális erdőtüzek általában az erdőtüzek okozta globális szénszennyezés 10 százalékát teszik ki. A tanulmány szerint azonban 2021-ben hozzájárulásuk 23 százalékra emelkedett, mivel a szibériai és kanadai szélsőséges szárazság és hőhullámok hozzájárultak az intenzív tüzek kialakulásához.
A boreális erdők időzített szénbombát jelenthetnek, és az erdőtüzek kibocsátásának közelmúltbeli növekedése miatt aggódom, hogy ez az óra ketyeg
– mondta a tanulmány szerzője, Steven Davis, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem földrendszertudományi professzora a sajtóközleményben.
Ezek az erdők, amelyek Kanada, Oroszország és Alaszka hatalmas területeit borítják, a világ legnagyobb szárazföldi bioszféráját alkotják. A tanulmány szerint ezek az erdők szén-dioxid-sűrűek is, és az erdőtüzek által elégetett területegységenként 10-20-szor több, a bolygót melegítő szén-dioxid-szennyezést bocsátanak ki, mint más ökoszisztémák.
A boreális erdők a Föld egyik leggyorsabban felmelegedő biomjai, és a melegebb, szárazabb időszakokban megnő az erdőtüzek száma. Oroszország szibériai régiójában 2021-ben különösen súlyos erdőtüzek pusztítottak, amelyek 2021-ben közel 18,16 millió hektár orosz erdőt égettek le.
Abban az évben, júliusban Szvjatoszlav Kolesov felderítő pilóta elmondta, hogy nem tudott repülni a gépével a távol-keleti oroszországi Jukutia régióban, mert a tüzek miatt olyan sűrű volt a füst. A régió hajlamos az erdőtüzekre, és a terület nagy részét erdők borítják, de Kolesov szerint valami megváltozott.
Az erdőtüzek egyre nagyobbak és intenzívebbek, és olyan helyeken is előfordulnak, amelyek nem szoktak hozzá az ilyen szélsőséges tüzekhez. A helyzet valószínűleg tovább romlik a hőmérséklet emelkedésével – mondta a CNN-nek Bo Zheng, a tanulmány szerzője, a pekingi Tsinghua Egyetem adjunktusa.
A magasabb hőmérséklet ösztönzi a növényzet növekedését, amely aztán a hőhullámok idején kivételesen kiszárad, növelve az erdőtüzek kockázatát.
Veszélyes pozitív visszacsatolással állunk szemben az éghajlat és a boreális tüzek között
– mondta Zheng.
„A hőhullámok és aszályok valószínűleg gyakrabban fordulnak majd elő a boreális régió felett, és a 2021-eshez hasonló szélsőséges erdőtüzek gyakorisága és intenzitása valószínűleg növekedni fog, a CO2-kibocsátás viszont további globális felmelegedéshez vezet” – tette hozzá.
(Borítókép: Victor Moriyama / Getty Images)