A törzsfejlődés történetében a növényi gyökerek megjelenése olyan esemény volt, amely az egész Föld élővilágát megrengette, egyik következmény ugyanis az óceánokat érintő tömeges kihalás volt a devonkorszakban, 300 millió évvel ezelőtt – állapították meg az indianai Purdue Egyetem munkatársai.

Az elemzésünk arra jutott, hogy a gyökerek megjelenése felesleges tápanyagokkal árasztotta el az óceánokat, ami erőteljes algásodást okozott. A gyorsan terjedő és pusztító algavirágzás kivonta a vízből az oxigént, ami katasztrofális tömeges kihaláshoz vezetett

– magyarázta az amerikai földrajzi társaság folyóiratában közölt tanulmány vezető szerzője, Gabriel Filippelli professzor.

A vízben oldott nitrogén és foszfor túltengésével és az oxigén csökkenésével járó, eutrofizációnak nevezett folyamat ugyanaz volt, ami kisebb léptékben ma is megfigyelhető, amikor a mezőgazdasági tevékenység nyomán vízbe kerülő műtrágyák és más bomlástermékek hatására halott zónák alakulnak ki a vízben.

A földtörténeti óidőben a nagyon bevált és gyorsan terjedő gyökerek kivonták a talajból az addig érintetlen tápanyagokat, amelyek a növények pusztulását követően a vízbe mosódtak.

A tudósok ősi tómedreket vizsgálva két különböző ciklus megjelenését látták. Az egyikben magas és alacsony foszforszintek váltogatták egymást, a másikban nedves és száraz időjárás. A száraz időkben kevesebb gyökér jelent meg, a nedvesebb periódusban több. A nedves szakaszban magas volt a foszforszint, ami a száraz időszakban csökkenésnek indul, a haldokló növényekből ekkor került a foszfor a vizekbe.

Nem könnyű 370 millió évre visszatekinteni a múltba, de a kövek megőrzik az emlékeket, és vannak helyek a Földön, ahol egy mikroszkóp és a kémia segítségével feltárhatjuk a múlt titkait

 – mondta a kutatásban részt vevő Matthew Smart.

A következtetés, hogy az első leveles és gyökeres fák, a tízméteresre is megnövő Archaeopterisek voltak a devonkorszak kihalásainak fő okai.

Filipelli rámutatott, hogy a ma élő fák azért nem okoznak ilyen felfordulást, mert időközben kifejlődött az ökoszisztéma egyensúlya, amiben már helye van a rothadó fáknak. Emellett a modern talaj felső rétege vastagabb és nagyobb mennyiségben képes megkötni a tápanyagokat, mint az ősidőkben.

Bepillantást kaptunk az ősi világ katasztrófához vezető természeti folyamataiba, ami intő jel lehet az emberi tevékenység hatására fellépő hasonló körülményekre nézve

– figyelmeztetett Filippelli.

A tudósok szerint műtrágyák, a trágya és más szerves hulladékok, például a szennyvíz miatt az óceánok mára az oxigénhiányos állapot határán vannak.

(Indiana University)