A korábbi kutatások felülvizsgálata megállapította, hogy számos korábbi tanulmány módszertana hibás volt, és hogy a nőknél már napi két italnál kevesebb, a férfiaknál pedig három italnál kevesebb után jelentősen megnőtt számos egészségügyi probléma kockázata.
Évtizedeken át az orvosi szakcikkek azt sugallták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás jobb a legtöbb ember egészségére, mintha egyáltalán nem innának, sőt, akár hosszabb életet is biztosíthat. A több mint 40 évnyi kutatás új elemzésével most arra a következtetésre jutottak, hogy számos ilyen tanulmány hibás volt, és ennek épp az ellenkezője igaz − írta meg a The New York Times.
Az áttekintés megállapította, hogy a nők esetében jelentősen megnő a korai halálozás kockázata, ha napi 25 gramm alkoholt fogyasztanak, ami kevesebb, mint két szokásos, fél deciliter párlatot tartalmazó koktél, két 3 deciliteres pohár sör vagy két másfél deciliteres pohár bor. A férfiak kockázata jelentősen megnő napi 45 gramm alkohol, azaz valamivel több mint három ital fogyasztása esetén.
Az új jelentés, amely több mint 100, közel ötmillió felnőttet vizsgáló tanulmányt elemzett, nem az alkoholfogyasztási ajánlások kidolgozására irányult, hanem azon módszertani problémák korrigálására, amelyek számos régebbi tanulmányt sújtottak. Ezek a jelentések következetesen azt találták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztók kisebb valószínűséggel halnak meg mindenféle okból, beleértve az alkoholfogyasztással össze nem függő okokat is.
E tanulmányok többsége megfigyelésen alapuló volt, ami azt jelenti, hogy összefüggéseket vagy társításokat tudtak kimutatni, de félrevezetők lehettek, és nem bizonyították az ok-okozati összefüggéseket. A tudósok szerint a régebbi tanulmányok nem ismerték fel, hogy a könnyű és mérsékelt ivóknak számtalan egyéb egészséges szokásuk van, és hogy az összehasonlító csoportként használt absztinensek között gyakran olyan korábbi ivók is voltak, akik egészségügyi problémák kialakulása miatt hagytak fel az alkoholfogyasztással.
Ha összehasonlítjuk ezt az egészségtelen életmódot folytató csoportot azokkal, akik tovább isznak, akkor a jelenleg is ivók egészségesebbnek tűnnek, és úgy tűnik, mintha emiatt lenne alacsonyabb a halálozásuk
− mondta Tim Stockwell, a kanadai Institute for Substance Use Research kutatóintézet tudósa, aki a múlt héten a JAMA Network Open című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Miután dr. Stockwell és kollégái korrigálták ezeket és egyéb hibákat, azt mondta:
Lám, lám, az ivás állítólagos egészségügyi előnyei drámaian csökkentek, és most már azt látjuk, hogy statisztikailag nem szignifikánsak.
Stockwell szerint a mérsékelt alkoholfogyasztók és a nem ivók összehasonlítása számos okból hibás volt. Azok, akik teljesen tartózkodnak az alkoholtól, kisebbségben vannak, és azok, akik vallási okokból nem tartózkodnak, nagyobb valószínűséggel küzdenek krónikus egészségügyi problémákkal, fogyatékkal élnek, vagy alacsonyabb jövedelműek.
A mértékletes ivók általában minden tekintetben mértékletesek. Ők általában tehetősebbek, nagyobb valószínűséggel mozognak és táplálkoznak egészségesen, és ritkábban túlsúlyosak. A tudósok szerint még a fogaik is jobbak.
Rengeteg olyan dologgal rendelkeznek, ami védi az egészségüket, és aminek semmi köze az alkoholfogyasztásukhoz
− mondta Stockwell.
Az az elképzelés, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás előnyös lehet, 1924-re nyúlik vissza, amikor egy Raymond Pearl nevű, a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó biológus közzétett egy J alakú görbét ábrázoló grafikont, amelynek középső mélypontja a mérsékelt alkoholfogyasztókat jelképezte, akiknél a legalacsonyabb volt a bármely okból eredő halálozási arány.
A J alakú csúcs a nagy alkoholfogyasztás jól ismert kockázatait, például a májbetegségeket és az autóbaleseteket jelentette. A bal oldali kampó az absztinenseket képviselte.
Az utóbbi évtizedekben a bor − különösen a vörösbor − egészségre gyakorolt jótékony hatásait hangoztatták, miután a hírekben kiemelték, hogy magas koncentrációban tartalmaz egy védő antioxidánst, a resveratrolt, amely az áfonyában is megtalálható.
A mérsékelt alkoholfogyasztás előnyeinek hipotézisét azonban az évek alatt egyre több kritika érte, mivel napvilágra került az alkoholipar szerepe a kutatások finanszírozásában, és újabb tanulmányok megállapították, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is – beleértve a vörösbort is − hozzájárulhat a mell-, a nyelőcső- és a fej-nyaki rákos megbetegedésekhez, a magas vérnyomáshoz és egy súlyos szívritmuszavarhoz, a pitvarfibrillációhoz.
Januárban Kanada új iránymutatásokat adott ki, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy semmilyen mennyiségű alkoholfogyasztás nem egészséges, és arra szólították fel az embereket, hogy a lehető legjobban csökkentsék az alkoholfogyasztást. A kanadai kábítószer-használati és -függőségi központ által kiadott új iránymutatás merőben eltér a 2011-es iránymutatástól, amely azt javasolta, hogy a nők legfeljebb heti 10, a férfiak pedig legfeljebb 15 adag italt fogyasszanak.
Most a kanadai ügynökség azt mondja, hogy már heti két adag ital fogyasztása is egészségügyi kockázatokkal jár, és heti hét vagy több ital fogyasztása magas kockázattal jár.
A jelenlegi amerikai táplálkozási irányelvek közel sem ilyen szigorúak, és azt javasolják, hogy a férfiak legfeljebb napi két italra, a nők pedig legfeljebb egyre korlátozzák fogyasztásukat.
A számos egészségügyi szervezet által kiadott, alkoholfogyasztásra vonatkozó iránymutatásokat azonban úgy módosították, hogy azokban szerepeljen az a kikötés, hogy az embereknek nem szabad alkoholt fogyasztaniuk kifejezetten az egészségük javítása érdekében.
Ezt a figyelmeztetést megismételte a Distilled Spirits Council (Párolt Italok Tanácsa) egyik tudósa is, bár vitatta az új jelentés megállapításait.
Amanda Berger, a Distilled Spirits Council tudományos és egészségügyi alelnöke szerint az új elemzés továbbra is „azt sugallja, hogy azok, akik mértékkel isznak, tovább élnek, mint azok, akik nem”, de hozzátette: „senkinek sem szabad alkoholt fogyasztania a potenciális egészségügyi előnyök elérése érdekében, és egyeseknek egyáltalán nem kellene inniuk”.
Az új elemzés azonban azt mutatja, hogy a mérsékelten ivóknak nincs statisztikailag szignifikáns előnyük arra, hogy hosszú életet éljenek azokkal szemben, akik élethosszig tartó absztinenciát tartanak − mondták a tanulmány szerzői.
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)