A kockázatos kutatások két évtizedes, globális elterjedése meghaladta a munka biztonságát garantáló intézkedéseket, és a világszerte veszélyes kórokozókkal foglalkozó, elszigetelt laboratóriumok pontos száma − bár ismeretlen − a szakértők szerint több ezerre tehető − írtuk kedden a The Washington Post részletes elemzése alapján.
Alább olvashatják az amerikai lap oknyomozó riportjának második részét. Az elemzés első részét itt találják.
Újra kell gondolni a kockázatokat
A támogatási dokumentumok és más szövetségi nyilvántartások szerint az Egyesült Államok 2009 óta több mint 400 millió dollárt különített el világszerte vírusvadászatra. A támogatók azt állítják, hogy ez az erőfeszítés segíthet olyan gyógyszerek kifejlesztésében, amelyekkel az állatokból az emberre átterjedő halálos vírusok jövőbeli terjedése ellen lehet védekezni, és az Egyesült Államok által finanszírozott programok közül kettő kifejezetten az emberi járványok megelőzését célozza.
A Biden-kormányzat eredetileg támogatta a kutatást, 2021. október 5-én bejelentve a DEEP VZN (a Discovery & Exploration of Emerging Pathogens – Viral Zoonoses – Kórokozók Felfedezése és Kutatása – vírusos zoonózisok) nevű USAID-kezdeményezést Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.
A program „a jövőbeni biológiai fenyegetések felderítését, megelőzését és az azokra való reagálást” szolgálná – közölte akkor az Egyesült Államok Fejlesztési Ügynöksége (USAID).
A DEEP VZN a korábbi munkára építve és azt kibővítve jelentősen megnöveli az USAID erőfeszítéseit annak megértésére, hogy hol, mikor és hogyan terjednek át a vírusok az állatokról az emberekre
– állt az ügynökség sajtóközleményében, amely a 125 millió dolláros programot népszerűsíti.
2021 decemberében azonban a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa és a Tudományos és Technológiai Politikai Hivatal tisztviselői bizalmasan a DEEP VZN és egy másik USAID-program, a STOP Spillover nevű, 100 millió dolláros, az állatokból származó betegségfenyegetések elemzésére és a járványok vagy világjárványok megelőzésére irányuló program megszüntetését szorgalmazták.
Az ügyet ismerő, névtelenséget kérő személyek által készített interjúk szerint a tisztviselők személyesen és e-mailben tették meg javaslatukat Samantha Power USAID-adminisztrátornak és vezető munkatársainak. Power ígéretet tett a programok felülvizsgálatára, de az USAID továbbra is finanszírozza a kutatásokat – mondták a tisztviselők. Power nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésről.
A Fehér Ház ajánlása részben azon a titkos figyelmeztetésen alapult, hogy az ország ellenségei felhasználhatják a programok adatait a biofegyverprogramok előmozdítására – mondták a források. A vírusvadászat kritikusai azt állítják, hogy a programok elfogadhatatlan kockázatokat jelentenek, és hatalmas mennyiségű korlátozottan hasznos genetikai adatot hoztak létre. Megjegyzik, hogy a denevérvírusok begyűjtésével nem sikerült megjósolni a koronavírus-világjárványt, vagy új vakcinákat előállítani.
A munka révén a kutatók egy pillanatfelvételt kapnak a folyamatosan fejlődő vírusokról, de „egy állatban lévő vírus azonosítása alapján nem lehet tudni, hogy az veszélyt jelent-e az emberekre, az állatállományra vagy a vadon élő állatokra” – mondta W. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem epidemiológusa. Lipkin elmondta, hogy New York-i laboratórium az amerikai kormány PREDICT programja számára külföldön gyűjtött vírusokat elemzi.
Atombomba?
Jelentős biológiai biztonsági szakemberek is figyelmeztettek a terrorizmus veszélyére. Kevin Esvelt, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biotechnológusa, aki részt vett a CRISPR néven ismert úttörő génszerkesztési technológia kifejlesztésében, 2021 decemberében a kongresszus tagjainak azt mondta, hogy a vírusok genetikai szekvenciáinak közzététele globális világjárványhoz vezethet.
Szerinte ez olyan, mintha nyilvánosságra hoznánk egy atombomba elkészítésének utasításait.
„Ha valaki egy nyilvánosan elérhető listából összeállítaná a pandémiára alkalmas vírusokat, és világszerte a repülőtereken szabadon engedné őket, az civilizációs szintű fenyegetést jelenthetne” – mondta Esvelt a The Washington Postnak.
A szakértők szerint a technológia gyors változásai miatt a szabályozó hatóságok lemaradtak. Ez a hiányosság azután vált nyilvánvalóvá, hogy egy hollandiai kutató, Ron Fouchier 2011-ben azzal sokkolta társait, hogy felfedte: létrehozta a madárinfluenza egy különösen halálos típusa, a H5N1 egy mutáns törzsét.
Az így keletkezett kórokozó – jelentette Fouchier – először terjedt légzőszervi cseppek útján ketrecbe zárt vadászgörények között. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által előzetesen jóváhagyott kísérlet arra irányult, hogy megjósolja, mi történhet, ha az ilyen mutációk a természetes evolúció révén az embereket is fenyegetik.
Fotó: Jamie McDonald / Getty Images Hungary
Fouchier, akit a lap e-mailben ért el, azt mondta, hogy munkája „döntő jelentőségű hiányosságokat pótolt a tudásunkban (…) arról, hogy mitől lesz egy influenzavírus a levegőben, emlősökön keresztül átvihető”.
Rotterdami létesítményeit, mint mondta, holland és amerikai kormányzati tisztviselők rendszeresen ellenőrzik, és „kifejezetten úgy építették, hogy biztonságosan dolgozhassanak a levegőben terjedő vírusokkal”.
Ami a globálisan szükséges ellenőrzéseket illeti, Fouchier elmondta:
A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen típusú munka csak biztonságos és védett laboratóriumokban folyhasson, hogy az emberekre és a környezetre nézve elhanyagolható kockázatot biztosítsanak.
Fouchier munkája, valamint több, az Egyesült Államokban történt, nagy visszhangot kiváltó kutatási baleset – köztük az, hogy 2014-ben hat, virulens himlővírussal teli fiolát találtak az NIH központi campusán a marylandi Bethesdában – riadalmat keltett az Obama által vezetett Fehér Házban.
Azon az őszön a tisztviselők moratóriumot rendeltek el a kormány által finanszírozott, egyes vírusokkal végzett olyan kísérletekre, amelyek „funkciógyarapodást” eredményeznének, azaz olyan változást, amely a kórokozót halálosabbá, fertőzőképesebbé vagy a gyógyszerekkel vagy vakcinákkal szemben ellenállóbbá tenné.
2017 végén a Trump-kormányzat feloldotta a moratóriumot, és új iránymutatásokat, valamint egy, az egészségügyi minisztérium által kinevezett szakértői testületet jelentett be a felügyelet biztosítására.
Az új rendszer azt volt hivatott biztosítani, hogy az Egyesült Államok által finanszírozott olyan kísérleteket – beleértve a tengerentúlon végzetteket is –, amelyekből veszélyesebb vírusok származhatnak, először magas szintű szövetségi felülvizsgálatnak vessék alá, hogy felmérjék az ilyen projektek általános kockázatait és potenciális előnyeit.
Az irányelvi változás azonban csak a HHS és annak részei, köztük az NIH által finanszírozott kutatásokra vonatkozik. A szabályok nem terjednek ki azokra a kísérletekre, amelyeket a Pentagon, más szövetségi ügynökségek vagy magáncégek és intézmények támogatnak.
A 2017-es módosítások egy figyelmen kívül hagyott kiskaput is tartalmaztak, amely mentesítette a kísérleteket a szakértői testület felülvizsgálata alól, kivéve ha a laboratóriumban létrehozott kórokozó várhatóan „erősen fertőző és erősen virulens”. Egy januári jelentésében a HHS főfelügyelője kifogásolta a NIH felügyeletét egy Kínában indított projekt felett, amelyet 2014 és 2019 között ügynökségi támogatásból finanszírozott az EcoHealth Alliance, egy New York-i székhelyű nonprofit szervezet.
Kié a felelősség?
A jelentés szerint az EcoHealth elmulasztotta azonnal nyilvánosságra hozni a koronavírustörzsekkel végzett laboratóriumi munkával kapcsolatos biztonsági aggályokat, amelyeket egy alvállalkozó, a Vuhan Institute of Virology végzett abban a kínai városban, ahol a koronavírus-világjárvány kezdődött.
A NIH „nem ellenőrizte hatékonyan az EcoHealth megfelelőségét, és nem tett időben lépéseket annak érdekében, hogy a szabályok betartatásával foglalkozzon” – áll a jelentésben. A főfelügyelőnek tett írásbeli megjegyzéseiben az EcoHealth elnöke, Peter Daszak vitatta, hogy cégének azonnal értesítenie kellett volna az NIH-t az ügynökség által később feltárt aggályokról. Daszak azonban azt is elmondta, hogy az EcoHealth „kijavított bizonyos eljárásokat”, és célja a szövetségi szabályoknak való „még jobb megfelelés”.
Az EcoHealth megismételte a lapnak küldött e-mailben azokat a pontokat, amelyeket Daszak a főfelügyelőnek mondott. Az NIH tisztviselői nem vitatták a következtetéseket, és közölték a főfelügyelővel, hogy folyamatban vannak a korrekciós intézkedések, beleértve a külföldi alvállalkozók szigorúbb ellenőrzését. Anthony S. Fauci, aki annak az NIH intézetnek az igazgatója volt, amely a vuhani munkát finanszírozta, azt mondta a kongresszusnak:
egyik kísérlet sem minősült funkciószerző kutatásnak.
(A 82 éves Fauci december 31-én vonult nyugdíjba.)
Le Duc, a fertőző betegségek szakértője és más tudósok szerint a koronavírus-világjárvány megmutatta, hogy a szövetségi felülvizsgálati normákat szigorítani kell, mert még egy szerény mortalitású kórokozó is pusztítást okozhat, ha nagymértékben fertőzőképes.
Szeptemberben a biológiai biztonsággal foglalkozó nemzeti tudományos tanácsadótestület szerint a világjárvány-veszélyes kórokozók jelenlegi meghatározását „módosítani kell, hogy az alacsony vagy mérsékelt virulenciával rendelkező, potenciálisan nagymértékben fertőző kórokozókat is magába foglalja”. Ez több, az Egyesült Államok által finanszírozott munkát vonna a HHS szakértői testületének ellenőrzése alá. A szövetségi testület januárban egy 29 oldalas jelentésben részletezte ajánlását.
Kenneth W. Bernard, a testület egyik tagja a lapnak elmondta, hogy a javasolt változtatás bezárná a kiskaput, és lehetővé tenné a veszélyes kutatások szigorúbb ellenőrzését. De szerinte a szigorúbb ellenőrzések arra késztethetnek egyes virológusokat, hogy a kísérleteket kevésbé szabályozott tengerentúli laboratóriumokba helyezzék át.
Ösztönöznünk kell az embereket arra, hogy a biztonságot és a körültekintést a tudományos haladással azonos szintre helyezzék
– mondta Bernard, aki orvosként George W. Bush elnök biovédelmi asszisztense volt. A Fehér Ház a tisztviselők szerint a tervezett politikai felülvizsgálatban foglalkozni fog az üggyel.
Legitim működés
Néhány biomérnöki cég, amely tisztában van azzal, hogy a technológiájukkal való visszaélés kárt okozhat, úgy döntött, hogy nem várja meg a szigorúbb szövetségi szabályokat. Saját biztosítékokat és felügyeleti rendszereket vezettek be, önként vállalták azokat a felelősségeket és költségeket, amelyek általában a kormányokat terhelik.
Egyikük a San Franciscó-i Twist Bioscience vállalat.
A tízéves cég egyike annak a világszerte mintegy kéttucatnyi cégnek, amelyik nagy mennyiségben szintetizál DNS-t. A Twist mesterséges genetikai szekvenciákat állít elő, amelyeket a világ laboratóriumaiban dolgozó tudósoknak ad el.
A Twist szintetikus DNS-ét a kutatók olyan designerbaktériumok és vírusok létrehozására használják, amelyek képesek megtámadni a rákos sejteket vagy elpusztítani az olajfoltokat. Elméletileg rosszindulatú célokra is felhasználható, például egy betegségtörzs vírusosabbá vagy gyógyszerrezisztensebbé tételére.
A Twist központjában, a San Franciscó-i nemzetközi repülőtér közelében található irodaházban egy 3D nyomtatóra emlékeztető gép mindennap mikroszkopikus méretű genetikai kódszálakat helyez el egy szilíciumostyán, miközben a dolgozók védőfelszerelésben figyelnek.
Az új megrendelések az interneten keresztül érkeznek, és a kész termékeket futárral vagy postai teherautóval mindössze hat nap alatt küldik ki az ajtón. A tipikus megrendeléseket alkotó kódok összevisszaságában elrejtve egy életmentő gyógymód kulcsa rejtőzhet – vagy egy nagy erejű bomba biológiai megfelelője.
A szintetikus-DNS-iparág új, és kevés szövetségi szabályozás vonatkozik rá. A The Washington Post kérdésére az egészségügyi minisztérium tisztviselői azt mondták, hogy a minisztérium idén valószínűleg „frissített iránymutatást” ad ki „a gén- és genomszintézissel foglalkozó vállalkozásokra” vonatkozóan.
A TWIST VEZETŐI AZONBAN AZT MONDJÁK, HOGY ŐK MÁR BEVEZETTÉK SAJÁT BIZTOSÍTÉKAIKAT.
A vállalat biztonsági osztályán számítógépek minden egyes megrendelést átvizsgálnak, hogy a kért DNS egyezik-e ismert kórokozókkal, beleértve a korlátozottan engedélyezett mikrobákat is, amelyeket engedély nélkül nem lehet legálisan beszerezni.
Egy másik csapat vizsgálja az egyes megrendelések mögött álló személyeket. Milyen a vásárló háttere és előélete? Egyeznek-e a nevek és a szállítási címek? Mi a DNS tervezett felhasználása? A vállalat tisztviselői szerint néhány alkalommal gyanús megrendelés miatt felhívták az FBI-t.
„Arra kérnek minket, hogy állítsuk elő ezt a dolgot, ezért meg kell győződnünk arról, hogy valóban értjük, ki a megrendelő fél, és hogy jogszerű-e az anyagok felhasználása” – mondta James Diggans, a Twist biológiai biztonságért felelős vezetője.
Az extra lépések költségesek és időigényesek egy olyan vállalat számára, amelynek más, többek között európai és kínai szintetikus-DNS-gyártókkal kell versenyeznie.
A Twist megpróbálta ezt a vélt kötelezettséget előnnyé változtatni, és olyan vállalatként marketingeli magát az ügyfelek felé, amely a biológiai biztonságot olyan alapvető értéknek tekinti, amelyet minden felelős kutatónak osztania kell.
Egyes gyártók kevésbé hajlandók pénzt áldozni erre, különösen a tengerentúli piacokon – mondta Emily Leproust francia származású szerves kémikus, a vállalat társalapítója és vezérigazgatója.
A Twist arra ösztönözte versenytársait, hogy tartsák be ugyanazokat az előírásokat. De mivel kevés a szabályozás és nincs nemzetközi végrehajtó szervezet, a biológiai biztonság egyelőre prémiumszolgáltatás marad – egy lehetőség az új tudomány azon művelői számára, akik eléggé aggódnak a kockázatok miatt ahhoz, hogy megtegyenek egy extra lépést.
Az iparágban a többség jó játékos, de vannak néhányan, akik nem törődnek ezzel, és szerintem ez helytelen. Minden találmány olyan, mint egy érme, amelynek van egy pozitív és egy negatív oldala. A dinamittal csatornát építhetsz, de ölni is lehet vele
– mondta Leproust.
(Borítókép: Alexander Koerner / Getty Images)