Szöveggé alakítja a gondolatokat az MRI segítségével. Az alkotók szerint elérkezett az idő a mentális magánéletet védő törvények megalkotására.
Folyamatos szöveggé alkotta egy történetet hallgató vagy azt elképzelő ember gondolatait a mesterséges intelligenciával összekapcsolt orvosi agyi képalkotó rendszer a Texasi Egyetemen. A Nature Neuroscience által közölt kutatást az egyetem informatikai karának doktori hallgatója, Jerry Tang és Alex Huth neurológiai és informatikai adjunktus vezette. A rendszer segíthet azoknak, akik – például sztrók következtében – tudatuknál vannak, de nem képesek kommunikálni.
Az eredmény megvalósításához az agyat élőben szkennelő mágneses rezonancia képalkotó gépre (fMRI) volt szükség, az agyi aktivitást pedig a ChatGPT-t működtető nyelvi modell alapját képező transzformer mesterséges intelligencia értelmezte. A kísérleti alanynak pár órás podcastot kellett meghallgatnia a gépben, a mesterséges intelligencia az agyi szken és a műsor átiratának összevetéséből tanult meg gondolatot olvasni.
A technika egyik előnye, hogy
nincs szükség hozzá műtéti úton agyba ültetett elektródákra.
Lényeges előrelépés, hogy nem használtak felismerhető szavakat tartalmazó listát – igaz, a rendszer nem egy az egyben rekonstruálta, hanem a lényeget tükröző szöveget alkotott. Ahol például a szövegben az hangzott el, hogy „még nincs jogosítványom”, a gép azt írta, hogy „még nem tanult vezetni”. A dekódolásba itt-ott hibák is csúsztak, vagy elsikkadtak részletek, a gépnek láthatóan nehézséget okoz a személyes névmások eltalálása.
A nem invazív módszerek között komoly előrelépés ahhoz képest, ami korábban lehetséges volt, vagyis egyes szavakhoz vagy tőmondatokhoz képest. Olyan modellünk van, ami folyamatos nyelvet képes dekódolni, akár bonyolult gondolatokat is hosszú ideig
– mutatott rá Alex Huth.
A rendszerünk a gondolatok, a szemantika és jelentés szintjén működik
– tette hozzá Huth, aki jelezte, hogy akár némafilmek pusztán vizuális tartalmát is képesek voltak szöveggé konvertálni emberi agy közbeiktatásával. Mindez azt jelenti, hogy a rendszer a nyelvnél mélyebb szinteket ér el. A szakember szerint az fMRI nem elég gyors ahhoz, hogy konkrét szavakat elcsípjen, ezért pár másodperces szakaszokban az agyban megjelenő információk vegyes agglomerációját látja és értelmezi.
A kutatók a fejlesztést bemutató tanulmány publikáció előtti változatában részletesen foglalkoztak a technika által felvetett etikai problémákkal.
A legfőbb gond, hogy bár az akadályoztatott emberek számára megváltás lehet, közben potenciális fenyegetést jelent a mentális magánéletre, mint az 1984 című antiutópiájában George Orwell által leírt totális rendszer, ahol gondolatrendőrség üldözi a rendszerellenes gondolatokat az állampolgárok fejében. Az is okoz egy kis disszonanciát, hogy ezzel a technikával valami olyan lép át a valóságba, ami eddig a sztaniolsisakos konteós fantáziák világának részét képezte.
Kérdés, hogy egy elnyomó rendszer csak úgy bedughatja a politikai ellenlábast egy MRI-gépbe, hogy olvasson a gondolataiban? A kutatók szerint nem.
Ahhoz, hogy működjön, több mint 15 órát kell tölteni mozdulatlanul az MRI-ben, és nagyon figyelni
– mondja Huth. A gondolatolvasó gép betanítás nélkül nem működik, a betanítás azonban szabotálható mocorgással, esetleg a „Száz forintnak ötven a fele” vagy más népszerű dalocska néma éneklésével.
A kísérletek továbbá igazolták, hogy ha valaki figyelmetlen volt, véletlenül együttműködött az elnyomó hatalommal, és részt vett a betanításban, utólag is szabotálhatta a gondolatok dekódolását mentális ellenállással.
A jelenleg többtonnás, szoba méretű MRI-ket kiváltó hordozható fejlett szenzorokkal viszont a jövőben lehetővé válhat a gondolatok lehallgatása, a kutatók ezért a mentális magánéletet védő törvények megalkotását sürgették.