A kihalt emberfajtól örökölt gének magasabb orrot kölcsönöztek őseinknek, ami segített a hűvösebb vidékek meghódításáben.
Egy nemzetközi kutatócsoport genetikai vizsgálatai megállapították, hogy a modern ember orrának alakját komolyan befolyásolta a Neander-völgyi emberrel való keveredés. A Nature Communications Biologyben közölt kutatás szerint a hibrid orr egyik jellemzője, hogy magasabban kiemelkedik az arcból, ami egykor előnyt jelenthetett a hidegebb éghajlathoz való alkalmazkodásban.
Az elmúlt 15 évben feltérképeztük a Neander-völgyi ember génjeit, és megtudtuk, hogy őseink keveredtek a Neander-völgyiekkel, ami nyomot hagyott a DNS-ünkön.
– mondta a tanulmány társszerzője, dr. Kaustubh Adhikari, a londoni UCL munkatársa. Mint ismert, a 2022-es orvosi Nobel-díjat a svéd Svante Pääbo kapta a Neander-völgyi ember genetikai térképének elkészítéséért.
A kutatásban hatezer európai, afrikai, latin-amerikai és amerikai-indián önkéntes arcának anatómiáját elemezték (például az orrhegy és az ajkak távolságát), és összevetették genetikai felépítésükkel. 33 olyan régiót azonosítottak, ami meghatározza az arc formáját, ezek közül 26 szerepét különböző etnikumokon átívelően is azonosították.
Az ATF3 nevű régióval kapcsolatban felfedezték, hogy őshonos amerikaiaknál különösen gyakori a magasabb orrot eredményező Neander-völgyi eredetű változat. Bizonyos jelek arra mutatnak, ez egy természetes kiválasztódás szempontjából frekventált régió, a különbség tehát nem csupán érdekesség, hanem gyakorlati előnyökkel is jár.
Régóta felvetődött, hogy az orrunk alakját a természetes kiválasztódás határozza meg, az orr segít a belélegzett levegő hőmérsékletének és nedvességének szabályozásában, a különböző alakú orrok jobban illeszkednek ahhoz az éghajlathoz, ahonnan az őseink származnak. A gén, amit azonosítottunk, a Neander-völgyiektől származik, és abban segítette az embereket, hogy elhagyják Afrikát, és meghódítsák a hűvösebb éghajlatokat
– mutatott rá a kutatás egyik vezetője, dr. Csing Li, a Fudan Egyetem munkatársa.
A csoport az Egyesült Királyságban, Kínában, Franciaországban, Argentínában, Chilében, Peruban, Kolumbiában, Mexikóban, Brazíliában és Németországban tevékenykedő kutatói kiemelték, hogy míg a korábbi kutatások rendszerint a modern európaiak genetikáját vizsgálta, a jelen kutatás már jobban figyelembe vette az ember globális sokszínűségét.
Ez a második olyan kutatás, amely emberelődök modern emberben is felismerhető nyomait azonosítja. Ugyanez a csapat egy 2021-ben közölt kutatásban arra a következtetésre jutott, hogy az ajkaink alakját meghatározó géneket egy másik emberelődcsoporttól, a gyenyiszovaiaktól örököltük.