Ehhez az újrafelhasználás és újrahasznosítás szélesebb körű elterjedésére, valamint a műanyag termékek átorientálására és diverzifikálására lenne szükség − hangsúlyozták a szerzők.

Ez magában foglalná az újratölthető palackok, a különféle adagoló automaták, illetve a visszaváltható csomagolások szélesebb körű használatát. Ezekkel a lépésekkel harminc százalékkal kevesebb műanyaghulladék keletkezne − közölte az MTI. 

További húsz százalékos csökkenést lehetne elérni, ha az újrahasznosítás stabilabbá és jövedelmezőbbé válna. A fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetésével és a termékek újrahasznosíthatóságának javításával pedig huszonegyről ötven százalékra lehetne növelni az újrahasznosítható műanyagok mennyiségét.

Az UNEP szerint a műanyagból készült csomagolóanyagokat helyettesítő alternatívákkal, például papír vagy lebomló anyagok használatával további tizenhét százalékkal csökkenthető a műanyagszennyezés.

Mindezek után még mindig maradna százmillió tonna egyszer használatos és rövid élettartamú műanyaghulladék, amelyet a jövőben tervezési és biztonsági szabványokkal lehetne környezetbarátabbá tenni − magyarázta az UNEP.

A műanyagok termelésének, felhasználásának és elhelyezésének módja szennyezi az ökoszisztémát, kockázatot jelent az emberi egészségre és destabilizálja az éghajlatot

− hívta fel a figyelmet Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója.

A jelentés szerzői szerint a körforgásos gazdaságra való áttéréssel 1,27 billió dolláros megtakarítást lehetne elérni, míg további 3,25 billió dollár többlet keletkezne az egészségüggyel, az éghajlattal, a légszennyezéssel, valamint a tengeri ökoszisztémákkal és a peres eljárásokkal összefüggő költségek megspórolásával.

Emellett 2040-ig legalább hétszázezer új munkahelyet lehetne teremteni, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű országokban.

Bár a változtatások költségesek, ha öt évvel késik a lépések bevezetése, akkor nyolcvanmillió tonnával nőhet a műanyagszennyezés 2040-ig – figyelmeztet az UNEP.