Index Vakbarát Hírportál

Iparággá fejlődött hamisítással küzd a tudományos sajtó

2023. május 18., csütörtök 18:35

Az akadémiai szereplőkön hatalmas a publikációs nyomás, ennek egyik tünete az elmúlt évtizedben szárba szökkent, folyóiratokat megszálló szervezett hamisítás.

A magdeburgi Otto von Guericke Egyetem idegkutatója, Bernhard Sabel alig hitt a szemének, amikor bekapcsolta plágiumfelismerő szoftverét, és kiderült, hogy a 2020-ban publikált 5000 idegtudományi cikk 34 százaléka hamisítás volt. Tovább vizsgálódva megállapította, hogy az orvostudományok területén közzétett tudományos dolgozatok 24 százaléka kamu volt. 

2010-ben mindössze a cikkek 2 százaléka bizonyult hamisnak. Sabel elképesztő számai alátámasztották, amiről már szakmai körökben tudtak: a tudományos közlemények gyártása immár a feltörekvő tudósok publikációs listáját duzzasztó új iparrá nőtte ki magát.

A dolgozatgyárak egy vagyont kerestek azzal, hogy egy önmagát megvédeni képtelen rendszert támadtak

– magyarázza Dorothy Bishop, az Oxfordi Egyetem hamis publikációkat tanulmányozó pszichológusa.

A Tudományos, Műszaki és Orvosi Kiadók Nemzetközi Szövetsége, a 120 kiadót tömörítő STM Integrity Hub néven külön integritási központot állított fel a probléma kezelésére és hamisítást kiszűrő eszközök fejlesztésére – ezekről azonban nem szívesen nyilatkoznak.

Egyfajta fegyverkezési verseny alakult ki

– magyarázza Joris van Rossum, a központ termékmenedzsere. A szakember elmondása szerint nem akarnak tippeket adni a dolgozatgyáraknak, de a visszavont publikációktól hemzsegő hivatkozási lista és legitimnek látszani akaró, nem valós e-mail-címek felbukkanását fontos árulkodó jelnek tekintik.

Az Integrity Hub munkájában húsz kiadó vesz részt, közöttük a legnagyobbak, az Elsevier, a Springer Nature és a Wiley. Tíz kiadó áprilistól már használja a központ egyik eszközét, emellett közösen figyelik majd, hogy milyen tanulmányokat adnak le egyszerre több helyre, amit szintén gyanús viselkedésnek tekintenek.

Soha nem lesz teljesen automatikus folyamat. Inkább olyan, mint az e-mail spamfiókja… azt is jó átnézni legalább hetente egyszer

– mondja Rossum. Az STM egyelőre nem közölt adatokat a tévesen elfogott tudományos cikkekről, de általában tudható, hogy minél több hamisat markolnak, annál több valódit is kifognak.

Elharapózott a csibészkedés

Sabel eszköze tesztmintából a hamis dolgozatok 90 százalékát kiszűrte, de a valódi kutatások 44 százalékát is hamisnak gondolta – általában a többi detektor hasonló arányokkal dolgozik. A feladat nem triviális, a Springer Nature 3000 cikket érintő publikáció utáni felülvizsgálatához 2021-ben 10 fős csapatra volt szükség. A Springer Nature lapjai évente 400 ezer tudományos cikket közölnek.

A legfrissebb etikai irányelvek alapján immár könnyebb akár csomagban is visszavonni tudományos cikkeket, de ettől nem egyszerűbb a dolog, egyrészt azért, mert a tudományos közegben erős nyomást jelent a közlési kényszer, vagy tömören a „publikálj vagy pusztulj” elv. Másrészt az ingyenes publikációknak a szerzők fizetnek a megjelenésért, vagyis az ügy tisztázásában 

a lapok egy része is ellenérdekelt.

A lapok kiemelése egyébként önmagában eredményes lehet, amikor a Kínai Tudományos Akadémia kiadott egy hamisítással gyanúsított kiadványokat tartalmazó listát, a hamis cikkek egy csapásra eltűntek a listán szereplő lapokból. Ez persze csak annyit jelent, hogy a dolgozatgyárok máshol próbálják elpasszolni a termékeiket. 

A problémát tovább súlyosbítja a mesterséges intelligencia, vagyis az eddigi leghatékonyabb szöveggeneráló szolgáltatás, a ChatGPT megjelenése. A szektor jelenlegi kezdeményezései nem is az összes hamisított tudományos cikk levadászását tűzték a zászlajukra, hanem a hamisítási ipar minél szélesebb körű ellehetetlenítésére és visszaszorítására törekednek.

(Science)

Rovatok