Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták az európai és észak-amerikai sekély tavak – köztük a Balaton – ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét. Arra keresték a választ, hogy ezeknek a tavaknak az ökológiai állapota hogyan alakult át az inváziós kagylófajok megjelenése után.

A kutatók összehasonlították többek között két kagylófaj (vándorkagyló és a kvagga kagyló) és táplálékuk, a fitoplankton mennyiségének alakulását, valamint a víz átlátszóságát az inváziók előtt és után – írja az Infostart.

A kutatás megállapította, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor ha több invázió egymást követi, ennek az ellenkezőjére lehet számítani. A hosszú távú adatsorok elemzése alapján a vándorkagyló hatása az invázió utáni 5-10 évben volt a legjelentősebb, ezt követően azonban néhány ökoszisztéma-jellemző részleges helyreállást mutatott.

A tanulmány szerint a helyreállás elmaradt, és az eredeti hatások felerősödtek, a fitoplankton mennyisége pedig erőteljesebben csökkent azokban a tavakban, ahol a kvagga kagyló kiszorította a vándorkagylót.