A kutatók szerint a baktériumölő vírusok fontos kiegészítő eszközt jelenthetnek az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben − ami az új gyógyszerek kifejlesztése mellett fokozott érdeklődéshez vezethet a felhasználásuk iránt.
A bakteriofágokat, vagyis a fágokat először körülbelül egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel, és használták fertőzések kezelésére. Ám hamar kiszorították őket az antibiotikus gyógyszerek, amelyeket könnyebb előállítani, és amelyek számos különböző baktérium ellen képesek hatni. A fágok piacának becsült mérete ma 42 millió dollár és 1,1 milliárd dollár között mozog, ami jóval kisebb, mint az antibiotikumok nagyjából 43 milliárd dolláros piaca − írta meg a Financial Times.
Az elmúlt években azonban megnőtt az érdeklődés a fágok iránt, mivel
a baktériumok egyre inkább ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben. Ez a közegészségügyi szakértők által „világjárványnak” nevezett fejlemény 2019-ben 1,27 millió ember halálát okozta.
A baktériumok és a fágok a természetben is előfordulnak, és állandó versenyben állnak egymással. Minden baktériumfaj folyamatosan fejleszti azokat a mechanizmusokat, amelyekkel feleslegessé teheti ragadozó fágjait − ami arra készteti a fágokat, hogy ők is fejlődjenek, hogy legyőzzék ezt az ellenállást.
Ez azt jelenti, hogy mindig kell, hogy legyen mód a fágok hatékonyságának fenntartására, például a kezelések váltakozásával. Az antibiotikumokkal ezt nem lehet megtenni
− magyarázza Jason Clark, a Fixed Phage brit beszállítójának vezérigazgatója. A fágok különösen hatékonyak a biofilmek ellen, amelyek a súlyos antibiotikum-rezisztens fertőzések gyakori jellemzői, különösen a kórházi fertőzések esetében.
Egyes baktériumokat és fágjaikat könnyebb megtalálni, mint másokat.
Ha E. coliról lenne szó, könnyen kiugranék a kertembe, és találnék belőle a talajban vagy a tó vizében
− mondja Clark. Az egyik 2016-os eset egy amerikai férfit érintett, aki kómába esett, és többszervi elégtelenséget szenvedett, miután az antibiotikumok hatástalannak bizonyultak egy tengerjáró nyaraláson szerzett fertőzéssel szemben. A férfinak szennyvízből származó fágokat adtak be, és felépült.
A kutatások azt is jelzik, hogy a fágkezelések utolsó mentsvárként hatékonyak lehetnek olyan esetekben, amikor az antibiotikumok kudarcot vallottak. A The Lancet Infectious Diseases című folyóiratban tavaly közzétett 59 klinikai tanulmány áttekintése megállapította, hogy a fágokkal kezelt 1904 krónikus és gyógyszerrezisztens fertőzésben szenvedő beteg 79 százalékánál javulás következett be. A célbaktériumokat 1461 eset 87 százalékában sikerült kiirtani. A betegek mindössze 7 százalékánál jelentettek mellékhatásokat a fágterápia után, szemben a kontrollcsoport 15 százalékával, és ezek általában enyhék voltak, és a fágkezelés befejezése után megszűntek.
A fágalapú technológia kifejlesztésének lényege, hogy az antibiotikumok továbbra is működjenek − nem az a cél, hogy teljesen helyettesítsük őket, hanem hogy legyen valami más is az eszköztárunkban, amit az antibiotikumok mellett használhatunk
− mondta el Francesca Hodges, az Innovate UK mikrobiológusa.