Az Egyesült Királyság a repülők esetében is ösztönözné a bioüzemanyagok felhasználását, közvetetten mégis környezeti károkkal járhat az átállás.
Állati zsírból zöldebb repülőgép-üzemanyagot állítanának elő, egy új tanulmány mégis arra figyelmeztet, hogy ez csak ronthat bolygónk helyzetén. Az állati zsírok hulladéknak minősülnek, így az anyagból készült repülőgép-üzemanyag jóval kisebb CO2-lábnyommal rendelkezik.
A melléktermékekből előállított üzemanyag iránti kereslet várhatóan megháromszorozódik 2030-ra, a felvásárlási árat pedig jó eséllyel a légitársaságok diktálják majd.
A szakértők attól tartanak, a szűkösség miatt más iparágak több pálmaolaj felhasználására kényszerülnek, ami hatalmas szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet – írja a BBC.
A légitársaságokra nyomás nehezedik, hogy visszafogják hatalmas szén-dioxid-kibocsátásukat, amely főleg a fosszilis alapú kerozin repülőgép-hajtóművekben való elégetéséből származik. A brüsszeli székhelyű Transport & Environment, a tiszta közlekedést kampányoló csoport tanulmánya azonban rámutat, hogy egyszerűen nem vágnak le évente annyi állatot, hogy kielégítsék a légitársaságok növekvő állati zsírigényét.
Az emberiség állat- és az azokból származó zsírkészlete sem végtelen
– mondta el Matt Finch, a Transport & Environment munkatársa. „Amennyiben a légi közlekedés hatalmas extra keresleti igénnyel lép fel, azoknak az iparágaknak, amelyek jelenleg zsírt használnak fel, alternatívákat kell keresniük. Ez az alternatíva a pálmaolaj. Tehát közvetve a légi közlekedés lesz a felelős az újabb környezetszennyezésért” – tette hozzá.
A pálmaolaj fokozott felhasználása a növekvő kibocsátáshoz kapcsolódik, mivel a hatalmas mennyiségű szenet raktározó erdőkből új ültetvényeket irtanak ki. Az Egyesült Királyság és az EU kormányai azonban nagyon szeretnék növelni az ilyen típusú hulladékok felhasználását, hogy környezetbarátabbá tegyék a repülést. Emiatt új követelményrendszert vezetnek be, amely megköveteli a légitársaságoktól, hogy nagyobb arányban használjanak fenntartható repülési üzemanyagot a tartályaikban.
Az Egyesült Királyság esetében ez 2030-ra 10 százalékra, az EU-ban 6 százalékra emelkedhet, de megfigyelők szerint ezek a tervek nyomást gyakorolhatnak az állati hulladékok jelenlegi piacára.
Jelentős különbségek vannak az Egyesült Királyság és az EU felfogása között is. Az Egyesült Királyság valószínűleg korlátozni fogja a jobb minőségű faggyú üzemanyagként való felhasználását – míg Európában az ilyen típusú anyagok használatát ösztönzik, mivel az üvegházhatást okozó gázok ezzel a zsírral elért csökkentése magasabb.
A kereslet növekedésével az árak emelkedni fognak, és ez valószínűleg ösztönözni fogja az Egyesült Királyságból érkező exportot is, ami gazdasági szempontból újabb következményekkel járhat.