Jöhet bármilyen digitális fejlesztés az oktatásban, a pedagógus nem pótolható – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a Digitális trendek című konferencián, amelyet a XXI. Század Intézet rendezett csütörtökön Budapesten.
Rétvári Bence azt mondta: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén. A pedagógusokat azonban nem kiszorítani, hanem segíteni fogja a mesterséges intelligencia – szögezte le, megjegyezve: a tanár személyisége és ahogyan motiválni tudja a tanulókat, nem váltható ki semmi mással.
Az államtitkár hangsúlyozta: a pedagógusokat egyre jobban meg kell becsülni. Ezt szolgálja az új életpályatörvény is, amely a korábbi, életkoralapú bérezés helyett teljesítményalapú bérezést javasol – tette hozzá.
„Az új törvény azt a filozófiai váltást hozza, hogy aki többet foglalkozik a gyerekkel, aki innovatívabb, aki a lemaradókat vagy éppen a tehetségeket segíti, az végre ne csak év végi köszönetben kapjon többet a tanítványaitól, hanem fizetésben is kapjon többet. Ne tíz-húszezer forinttal, hanem száz-kétszázezer forinttal” – fogalmazott Rétvári Bence.
Közlése szerint az új életpályatörvény, illetve a bérezés figyelemmel van arra is, hogy a pedagógus mennyire használja a modern, digitális eszközöket.
A digitális fejlesztések kapcsán Rétvári Bence kitért arra, hogy bár kevesen gondolnák, de a Kréta rendszerben évek óta működik olyan modul, amelyben mesterséges intelligencia tanít nyelvet a gyerekeknek.
A program kérdést tesz fel, feladatot ad, majd a válaszok alapján méri a gyerek képességeit, és ez alapján dönt a következő feladat nehézségi szintjéről – magyarázta, hozzátéve: ez minden magyar diák számára ingyenesen hozzáférhető.
Maruzsa Zoltán, a BM köznevelésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulók, pedagógusok körében szinte 100 százalékos az okoseszköz-használat, és minden iskola központi wifivel lefedett, ami szűri a káros tartalmakat is.
Azt mondta, elképesztő szoftverfejlesztés zajlott az elmúlt években, a „hagyományos iskolát” azonban fenn kell tartani, amíg lehet. Közlése szerint a Nemzeti Köznevelési Portálon 38 ezer okosfeladat és 234 okostankönyv található interaktív, multimédiás kiegészítőkkel, a tankonyvkatalogus.hu oldalon pedig további több ezer tankönyv érhető el elektronikus formában.
Megjegyezte: a Kréta rendszeren keresztül minden magyar szülőt, tanulót, pedagógust el lehet érni. Olyan példátlan adatmennyiség áll rendelkezésre biztonságos térben, amellyel a világ legtöbb országa nem rendelkezik – mutatott rá.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a világ megváltozott, és aki nem tart lépést a digitalizációval, az a vesztesek közé kerül.
„Márpedig mi a győztesek között kívánunk helyet foglalni” – szögezte le. Felidézte: a kormány 2019-ben megbízta az alapítványukat, gondolkodjon el azon, milyen lehetőségeket biztosít a digitalizáció a történelemoktatásban.
Ebből a gondolkodásból mostanra két kísérleti tananyag született – folytatta –, az egyik az 1956-os eseményekkel, a másik pedig az első világháború témájával foglalkozik – adta hírül az MTI.