Az mRNS-oltáshoz vezető útról tartott előadást a BME-n Karikó Katalin, akit a Nobel-díjról és a mesterséges intelligenciáról is faggattak a sajtó képviselői.
Péntek délután vastaps köszöntötte Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni, mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztőjét a Budapesti Műszaki Egyetemen. A történelemben soha nem fejlesztettek ki, és vetettek be betegség ellen oltást olyan gyorsasággal, mint a koronavírus-járvány alatt, és ennek világszerte ünnepelt tudományos hőse Karikó és a munkája nyomán kifejlesztett mRNS-technológia.
A tudósnő kedden még Tom Hanksszel együtt a Princetonon kapott díszdoktori címet, a hétvégén pedig neki adományozta a Neumann professzori címet a BME és a Neumann Társaság.
2023-ban a BME és a Neumann Társaság közös kitüntetésével Karikó Katalin kutatóbiológus több évtizedes munkáját ismerték el, akinek munkássága ékes példa a biokémia és a modern biotechnológia gyakorlati alkalmazására, és jól mutatja e területek kiemelt fontosságát
– fogalmaztak közleményükben.
Mivel Neumann János a Princeton professzora volt, a két kitüntetés jól kiegészíti egymást. Bár, mint Karikó mondta, Neumann-nal csak annyi a közös bennük, hogy magyarul beszéltek, és tudománnyal foglalkoztak, és szerényen megállapította, hogy
Neumann zseni volt, én meg csak egy szorgalmas ember vagyok.
A BME-n tartott előadásában Karikó a gyógyításra használt mRNS-technológia keletkezését mesélte el, de úgy, hogy elutasításokkal és újrakezdésekkel teli pályája összeforrott az oltás létrejöttéhez szükséges évtizedes léptékben megjelenő technikai komponensek – mint a lipidburok vagy nukleozidok titkának megfejtése – nem kevésbé drámai történetével. Karikó tehát nemcsak az oltás hőse, szerény és kitüntetett, hanem úgy vett részt több millió ember megmentésében is, hogy személyes csapásállóságát tudományos rezilienciává alakította, és közben maradt nem kevés humorérzéke is. Ennek szólt nagyrészt a vastaps.
Karikó nemcsak előadásában, hanem a sajtó képviselőinek rendezett beszélgetésen is hangsúlyozta, hogy egy sikeres kutatás termékké alakításával még nem ér véget a munka, a nagyközönséggel is el kell fogadtatni azt, ezért nagyon fontos a tájékoztatás szerepe. A vakcinák esetében például az egyik legnagyobb gondot a tájékozatlanságból fakadó félelem jelentette.
Azok, akik megfertőződtek, amikor még nem voltak vakcinák, azt mondják, hogy kicsit köhögtem, semmi gond. De nem tudnak interjút adni, akik most a temetőben vannak, akik szintén megfertőződtek, de meghaltak. Ez azon múlik, mit hisznek, és nagyon nehéz ez ellen harcolni. De mi annyira el voltunk foglalva a munkánkkal, hogy csak később vettük észre, hogy ezek az emberek, akik nagyon ráértek, bementek a stúdióba, és sok hülyeséget összehordtak
– mondta.
A félelem egy másik oldalára, a gyógyszergyárakat kapzsi démonként lefestőkre reagálva Karikó elmondta: az ilyen vállalatoknál is ugyanolyan emberek dolgoznak, mint bárhol másutt, a szabadalmak után befolyt pénzeket pedig kötelező az oktatásba visszaforgatni.
A Nobel-díj esélyeiről szólva Karikó Katalin elmondta, hogy a Nobel abban különbözik a többi díjtól, hogy nagyobb körülötte a felhajtás. Vehetett már át díjat a japán császártól is, de csak attól esett le igazán az álla, amikor azok kapnak most díjat, akik azokat a tankönyveket írták, amikből ő tanult.
Az mRNS-technológia általános helyzetével kapcsolatban megtudhattuk, hogy jelenleg több mint
150-féle gyógyszer és oltás kipróbálása van folyamatban.
Az influenza és más fertőző betegségek elleni oltások mellett örökletes betegségeket próbálnak gyógyítani vele, mint a transztiretin amiloidózis vagy a sarlósejtes vérszegénység. Kiemelte, hogy mRNS-oltást fejlesztenek a kullancsok ellen is, ami nem a kullancsok által hordozott kórokozókat támadja, hanem a csípésre, vagyis a rovar nyálára vált ki immunreakciót.
Karikó Katalin 58 éves koráig saját kezűleg végezte kísérleteit. Előadásából kiderült, hogy az 1980-as években a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ha foszfolipidre volt szükség a laboratóriumban, és nehéz volt beszerezni, a vágóhídról beszerzett marhaagyból helyben előállították. A kérdésre, hogy mi a véleménye a mesterséges intelligencia mai forradalmáról, elmondta, hogy bár örül neki, ha a telefonon segít neki a gépelésben, a természetes intelligenciában hisz.
(Borítókép: Karikó Katalin 2023. június 2-án. Fotó: Németh Kata / Index)