Az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséről számolt be hétfőn a Dél-afrikai Köztársaságban Lee Berger világhírű paleontológusprofesszor; a felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.
Mintegy harminc méterre a föld alatt, egy keskeny folyosóhálózat végén elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában az ember távoli rokonainak maradványaira bukkantak a 2018-ban elkezdett ásatásokkor.
A felfedezők megállapították, hogy a lyuk formájú sírokra a kiásott földet visszatették, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.
Az előemberek esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezésekről van szó, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél
– állítják a tudósok tudományos lektorálás előtti cikksorozatukban, amelyet az eLife című tudományos folyóirat jelentet meg.
Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték. Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek – egyebek mellett a Közel-Keleten és Kenyában – körülbelül az időszámítás előtt 100 000 évre datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.
A dél-afrikai sírok az i. e. 200 000–300 000 közöttiek, és a Homo naledi nevű, kis termetű (mintegy másfél méter magas), narancs nagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik.
A Homo naledit maga Lee Berger fedezte fel, és meg is kérdőjelezte vele az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését. A Homo nalediről nem sokat tudunk: primitív fogazattal és mászásra alkalmas combokkal rendelkezett, de lába hasonlított a mostani emberéhez, és a kezével képes volt az eszközhasználatra.
A felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagy méretű aggyal rendelkező emberfajtákra
– állítják a tudósok.
Ezt az elméletet, amely szembemegy azzal az általánosan elfogadott elgondolással, miszerint a halál tudata és az ide sorolható szokások csak az emberre jellemzőek.
Berger már 2015-ben felvetette, amikor bemutatta a világnak a Homo naledit. A kutató már akkor nagy vihart kavart ezzel, számos szakember megkérdőjelezte a médiában népszerű, a National Geographic támogatását élvező amerikai paleontológus tudományos alaposságát.
Ez túl sok volt akkoriban a tudósoknak, meggyőződésük volt, hogy mindez a nagy aggyal kapcsolatos, és a közelmúltban, kevesebb mint százezer éve történt
– mondta egy interjúban az AFP francia hírügynökségnek Berger.
Most eljutottunk arra a pontra, hogy elmondhatjuk a világnak: ez nem igaz
– mondta az 57 éves felfedező, aki szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett
mértani jelképeket is találtak.
A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre. A kutatók régóta társítják a tűzgyújtás, a vésés vagy a festés képességét a modern ember agyi képességével, mint például a cro-magnoni emberével.
A felfedezésekben részt vevő Augustín Fuentes, a Princetoni Egyetem antropológusa szerint a temetkezés, az értelem és a művészet jóval korábbi eredetű és bonyolultabb lehet, mint gondolnánk, és feltehetően nem csak az emberre jellemző – adta hírül az MTI.