A Cornell Egyetem munkatársai új stratégiát javasolnak a földönkívüli civilizációk utáni kutatásban, az Astronomical Journalben közölt tanulmányukban. A tudósok szerint a galaxisunk közepe felől érkező nem folyamatos keskeny sávú rádiójelek alapján csíphetjük el az idegeneket.

A keskeny sávú rádiójelek érkezhetnek pulzárokból, de az emberiség által használt technika, például a radar is ilyeneket használ. Az ilyen jelek szembeötlőek, kiemelkednek a háttérzajból, ezért kifejezetten alkalmasak hosszú távú kommunikációra. A szakemberek emiatt feltételezik, hogy ezekkel történhet meg legkönnyebben, hogy belehallgathatunk idegen civilizációk belső kommunikációjába.

A tanulmány társszerzőként jegyző Vishal Gajjar, aki a SETI Intézet munkatársa rámutatott, hogy

eddig az idegenek utáni rádiós kutatás elsősorban a folyamatos jelekre összpontosított. A tanulmányunk rámutat, hogy a pulzussorozatok rendkívül energiahatékonyak a csillagközi kommunikációban. Fontos megjegyezni, hogy ez az első átfogó próbálkozás az ilyen adások felkutatására.

A kutatók azért a Tejútrendszer közepéről érkező jeleket figyelik, mert abban a régióban találhatók legsűrűbben csillagok és emiatt bolygók is. A központi helyzetből fakadóan az idegenek egyszerre több bolygót célozhatnának meg adásukkal.

A Cornell végzőse, Akshay Suresh nemcsak új stratégiát javasolt, hanem szoftvert is fejlesztett a szóban forgó adások felismeréséhez. A programot ismert pulzárok jelein tesztelték – ezek tényleg nagyon keskeny sávban adnak, a kereskedelmi rádióadók által foglalt hullámhossz egytizedén. Suresh szoftvere ezután a Green Bank rádióteleszkóp adatain kezdett dolgozni. Az algoritmus fél óra alatt másfél millió adatmintát értékel, de egyelőre nem talált semmit.

A Green Bank obszervatóriumban működő Breakthrough Listen idegeneket kutató program Steve Croft szerint az új módszer, ami nagyon jól jön, mert az idegenek utáni kutatás kicsit olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

(Interesting Engineering, LiveScience)