A mesterséges intelligenciának meg kell tapasztalnia a világot ahhoz, hogy az emberhez hasonlóan tudjon gondolkodni.
A mesterséges intelligencia úgy tehet szert az emberhez hasonló gondolkodásra, ha az evolúció elveit követjük és robotok formájában szabadon mozoghat a világban – írják a Sheffieldi Egyetem kutatói a Science Robotics folyóiratban közölt tanulmányukban.
Tony Prescott professzor és Dr. Stuart Wilson szerint nem számít, mekkora neurális hálózatot építünk és milyen orbitális mennyiségű adaton képezzük ki, ezek a hálózatok
nem fognak az emberi agyhoz hasonlóan működni, amíg nincs testük.
A ChatGPT és más nagy neurális hálók képesek komoly feladatok leküzdésére, például összefüggő szövegek megírására. Az emberi agy ihlette a működésüket és azt, ahogy az adatokat feldolgozzák, és képesek a hibáikból tanulni. A sheffieldi kutatók szerint ugyanakkor különbségek is vannak az agyhoz képest és ezek megakadályozzák, hogy a ChatGPT a biológiai lényekhez hasonló intelligenciává fejlődjön.
Egy igazi agy érzékeli a világot és saját cselekvéseit, ami értelmet ad az agyi folyamatoknak. A mesterséges agynak nincs módja a fizikai világhoz kapcsolódni, ezért nem tud összetett mintákat felismerni vagy generálni, a gépek ezért nem értik a világot és nincs tudatuk.
Másodsorban az emberi agy számos alrendszerből áll, amelyek architektúrának nevezett speciális rendszerbe szerveződnek. Ez a rendszer hasonlóan működik minden gerincesben a halaktól az emberig – mint azt sejthetjük, a mesterséges intelligenciánál nem ez a helyzet.
Az agy és az idegrendszer architektúrája a világhoz kapcsolódva jött létre az evolúció során, de a mesterséges intelligencia tervezésekor eddig ezt nem vették figyelembe.
A ChatGPT és más neurálisháló-modellek a mesterséges intelligencia izgalmas fejleményei, amik megmutatják, hogy megoldhatók nehéz kihívások is, mint például az emberi nyelv struktúrájának megtanulása. Ezek az MI-rendszerek azonban nem valószínű, hogy olyan szintet érnek el, hogy képesek legyenek teljes mértékben úgy gondolkodni, mint az emberi agy.
– mutatott rá Tony Prescott professzor.
Sokkal valószínűbb, hogy az MI-rendszerek elérik az emberi gondolkodást, ha olyan architektúrával épülnek fel, mint az emberi agy, a valódi világhoz kapcsolódva. A robotika biztosíthat ilyen kapcsolódásokat, megfelelő érzékelőkkel, mikrofonokkal és kamerákkal, kerekekkel és fogókkal. A mesterséges intelligencia így érzékelhetné a világot és úgy tanulhatna, mint az emberi agy.
– tette hozzá.
Wilson kiemelte, az elmúlt évtizedek izgalmas robotikai fejleményei nyomán úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia következő nagy áttörését a robotika területén fogják elérni.