Egy teljesen velünk élő, de mindeddig megoldatlan problémáról szervezett nemzetközi konferenciát az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete.
Török Bernát intézetvezető bevezetőjében arról beszélt, hogy Európa még úttörő szerepet játszik a platformok szabályozási normáinak meghatározásában. Korábban a GDPR, majd a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvény, most pedig a mesterséges intelligenciáról szóló szabályozás révén egyértelműen előrébb jár az Európai Unió, mint a világ más térségei. Viszont a törvényalkotás után nagyobb szabályozási kihívásnak tűnik az, miképpen kell, lehet ezeket a szabályokat a valósághoz igazodó módon alkalmazni.
Julie Cohen, a Georgetown University professzora arról beszélt, hogy az ipari kapitalizmus kialakulása után az elmúlt 60-70 évben szemtanúi lehettünk az információs kapitalizmus kialakulásának. Feltette a kérdést, hogy ennek a fajta transzformációnak köszönhetően, amikor is a termelési tényezők áruvá válva digitális platformokba ágyazódnak, a korábbi jogintézmények vajon működőképesek-e még. Mit jelenthet e fogalmi keretben az igazságosság, és miképpen lehet azt helyreállítani? – utalt a globális techóriások szabályozásának problémájára. Mint mondta, ezek a struktúrák nagyon nehezen szabályozhatók és felügyelhetők.
Robert Post, a Yale Law School Sterling professzora azt a kérdést tette fel, hogy ha az internet nem olyan, mint a tömegmédia, akkor milyen szabályozásra lenne szüksége? Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja három szempontot említett, amely jelentősen megkülönbözteti az internetet az analóg médiától, és ennek kapcsán több veszélyforrást azonosított.
Robert Post kijelentette: a demokrácia esszenciális eleme a szólásszabadság. Működésére azonban fenyegetést jelent, hogy a pletykacsoportok által vezérelt információáramlásban hitelüket, tekintélyüket vesztik a szakértők. Szintén fenyegetést jelent, ha elsősorban a közvélemény érzelmeire hat az információ. A dühös tömegeket ugyanis nagyon nehéz kormányozni. Veszélyt jelent az is, ha a közbeszéd és a magánbeszélgetések közötti korábbi éles határ eltűnik. Külön fenyegetés az internetes platformok mérete. Ma már fel sem tudjuk mérni a milliókhoz azonnal eljutó megnyilvánulások által okozott pontos kárt, csak annak statisztikai valószínűségét.
Szintén fenyegetést jelent a platformok nemzetközivé válása. Bár fontos jog, hogy a kormány függjön a közbeszédtől, de milyen alapon szólhat bele az amerikai szövetségi állam működésébe – mondjuk – egy orosz állampolgár? Ezen a szinten már nagyon nehéz jogilag szabályozni a szólásszabadság kereteit.
A jog legfontosabb feladata ma az, hogy olyan jogi mechanizmusokat dolgozzon ki, amelyek elszámoltathatóvá teszik az öntanuló algoritmusokat
– zárta beszédét Robert Post.
Paczolay Péter professzor, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja azt fejtette ki, hogy meddig terjed az internetes szólásszabadság, és hogyan működik a megosztott felelősség az internethasználók tartalmai esetében, legalábbis a strasbourgi ítélkezési gyakorlatban - olvasható a ludovika.hu-nak az eseményről készült összefoglalójában.
Koltay András a szólásszabadság védelme és a médiaplatformok közötti összefüggéseket fejtegette előadásában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint az európai digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA lépéseket tett a felhasználók szólásszabadságának védelmében. A platformoknak figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk a szólásszabadságot, valamint a média pluralitását akár már a felhasználási feltételekben is.
Ám nehéz elemezni, hogy mindennapos működésük valóban így alakul-e. Szintén fontos, hogy a platformoknak indokolniuk kell, miért távolítanak el tartalmat, amivel így bírósághoz lehet fordulni.
Koltay emlékeztetett:
A DSA ugyanakkor erősíteni szeretné az európai felhasználók szólásszabadságának védelmét.
(Borítókép: Szilágyi Dénes)