Mintegy négyezer évesek az Ausztria területén talált legrégebbi pestisáldozatok maradványai: a két hajdani fiatalember holttestére 2018-ban bukkantak rá útépítési munkák alatt – írta az Archaeologia Austriaca című tudományos folyóirat friss számában.
A régészek a kora bronzkori maradványokban a pestis kórokozójának (Yersinia pestis) nyomaira akadtak. Ausztria korábban legrégebbinek tartott pestisáldozatai a középkorból származtak. Az Alsó-Ausztria északi részén található temetkezési helyet az A5-ös északi elkerülő út építési munkálatai során fedezték fel Drasenhofennél. Huszonkét sírt tártak fel és dokumentáltak a helyszínen.
Katharina Rebay-Salisbury, az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa és csapata azt szerette volna kideríteni, hogy milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással a halottak. Ehhez a fogakból vettek mintát, ahol sok esetben nagyon hosszú ideig megmarad a genetikai anyag. Azonban az elemzés során egy 23-30 éves, valamint egy 22-27 éves korában meghalt férfinél nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestis kórokozójának DNS-ét is kimutatták – adta hírül az MTI.
Mindkét férfi csontváza a temető szélén feküdt, amiből a tudósok arra következtettek, hogy a körülöttük élők tisztában voltak azzal, hogy fertőző betegségben vesztették életüket. Katharina Rebay-Salisbury aláhúzta: egyik férfinél sem találtak említésre méltó sírmellékletet, ráadásul egyiküket egy korábbi sírban helyezték el. Mindez a kutatók szerint arra utal, hogy a szokásosnál nagyobb sietséggel földelték el őket.
A kormeghatározás alapján az elhunytak nem egy nemzedékben éltek: a 23-30 éves férfi halálozási idejét időszámításunk előtt 2128-1931 közé, a 22-27 éves férfiét pedig 2026-1884 közé tették. A pestis kórokozójának örökítőanyaga is jelentősen eltér a két embernél, így a tudósok kizárták a közvetlen átvitelt.
A talált pestistípus eltért a középkorban ismert kórokozó-variánstól, amely alkalmazkodott a bolhákhoz, így rendkívül könnyen átterjedt az állatokról az emberekre. Ez az ősi verzió erre nem volt képes.
A pestis kórokozójának legrégebbi bizonyítéka Lettországból származik, és több mint ötezer éves.
Katharina Rebay-Salisbury szerint előfordulhat, hogy a két férfi fertőzött hústól betegedett meg, és nem is adta tovább a betegséget a közösségben. „Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mennyire volt fertőző a pestis akkoriban” – tette hozzá.