Őssejtből állították elő egy embriót, ami nem életképes, csak modell, ám termékenységet érintő fontos kutatásokat végezhetnek rajta.
Az Egyesült Királyság és Egyesült Államok kutatóiból álló nemzetközi csapat először hozott létre emberi embrióhoz hasonló szerveződést a megtermékenyítés hagyományos módját megkerülve. A szintetikus embrió nem pete és spermium találkozásából, hanem őssejtből jött létre.
Az őssejtek átprogramozásán alapuló kutatást Dr. Magdalena Zernicka-Goetz, a CalTech és a Cambridge Egyetem professzora mutatta be Nemzetközi Őssejt Társaság éves bostoni kongresszusán. Az eredményt bemutató tanulmányt egy jó nevű tudományos lap fogadta el közlésre, de még nem publikálták – a hírről a Guardian adott először hírt.
A kutatás etikai és törvényi kérdéseket vet fel, mivel a legtöbb országban jelenleg nem szabályozzák a szintetikus embriók tudományos kutatását. Ebből a szempontból fontos, hogy különleges embrió fejlettsége emberi egyedfejlődés kezdeti szakaszának megfelelő, tehát
nem rendelkezik szívvel vagy aggyal.
A szakemberek elképzelései szerint az embrió a vetélések okainak és genetikai rendellenességek következményeinek kutatásában segíthet.
Szemben a mesterséges megtermékenyítésből származó embriókkal, amelyek felhasználását törvények szabályozzák, nincsenek az őssejtből létrehozott embriókra vonatkozó szabályok. Sürgős szabályozásra van szükség az őssejtből létrehozott emberi embriók létrehozásával és felhasználásával kapcsolatban
– hangsúlyozta James Briscoe a Francis Crick Intézet kutatási vezetője.
Az emberi őssejtekből létrehozott embriók három csíralemezzel rendelkeztek, a fejlődés során ezekből jönnek létre a szervezet külsején és belsején található különböző szövetek és szervek. Zernicka-Goetz rámutatott, hogy először sikerült három csíralemezzel rendelkező modellt létrehozni és ez sok szempontból hasonlít egy természetes emberi embrióra, de nem mindenben. Arra viszont alkalmas, hogy betekintést nyújtson a megtermékenyítést követő első két hét fejlődésébe, amelyről viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem emberi embriók. Ezek embriómodellek, de azért izgalmasak, mert nagyon hasonlóak az emberi embriókhoz, és nagyon fontosak annak megértésében, hogy miért szakad meg egy terhesség, mert ezen a fejlettségi szinten szakad meg a terhességek legnagyobb része
– mondta Zernicka-Goetz.
Zernicka-Goetz a izraeli Weizmann Intézet kutatócsoporttal párhuzamosan ért el sikereket egérőssejtek átprogramozásával, azóta ez a két csapat versenyez az emberi modellek előállításáért.
Az őssejtmodellek egyik fontos különbsége már a kutatás kezdetén kiderült: az egerek méhébe ültetett mesterséges embriók nem fejlődtek magzattá, nem lett belőlük állat. Kínában majmokkal végzett hasonló kutatás ugyanilyen eredményre jutott. A tudósok számára még kérdés, hogy mindez csak technikai akadály és a szintetikus embrió tovább fejlődhet, vagy egy alapvető biológiai korlát van a háttérben.
(CNN, The Guardian)