Az újonnan megalkotott sebtapasz képes elősegíteni az olyan sérülések kezelését, amelyek alapvető esetben csak nehézkesen gyógyulnának meg – köztük a cukorbetegség következtében kialakuló fekélyek és a műtéti hegek.
A technológia csúcsra van járatva az utóbbi években, és már szinte naponta lehet hallani olyan felfedezésekről, forradalmi megoldásokról, amelyek megkönnyítik az életünket. A mesterséges intelligencia fejlődésével együtt ugyanakkor a tudomány területén szintén nagy áttörésekre lehet számítani, köztük például az egészségügyben is. Az egyik új felfedezésről a Science Advances folyóiratban számoltak be a kutatók, ami nem más, mint egy high-tech ragtapasz. Bár a sebtapaszokról a legtöbbünknek a gyerekkorban használt, motívumokkal, rajzfilmfigurákkal ellátott példányok jutnak eszébe, az előbb említett csúcstechnológiás szerkezet ennél többre lesz képes.
Csak az Egyesült Államokban több mint 6,7 millió ember szenved krónikus, nem gyógyuló sebektől, beleértve a diabéteszes fekélyeket, nem gyógyuló műtéti hegeket és égési sérüléseket
– olvasható a tanulmányban, amelyben kiemelték, emiatt hozták létre az új ragtapaszt, ami gyorsabban és könnyebben gyógyítja a sebeket – a beleépített elektronikának köszönhetően.
Ahogy a kutatók leírták, a csúcstechnológiás ragtapasz rugalmas polimer anyagból készült, és az antibiotikumok mellett alacsony áramerősség szállítására képes. Az elektroterápiával kapcsolatban ugyanis kimutatták, hogy a sebek elektromos stimulációjával elősegíthető a gyógyulás azáltal, hogy az serkenti a kollagén termelődését, és vonzza az immunsejteket. A szerkezetben található bioszenzorok emellett észlelik, és rögzítik a seb gyulladásának, fertőzési szintjének és gyógyulási folyamatának részleteit. A ragtapaszban egy gélcsomagba helyezik el az antibiotikumot, ami egy elektróda által stimulálva oldódik fel.
Mint Yuanwen Jiang, a Pennsylvaniai Egyetem biomérnöke kifejtette, a felfedezés új kapukat nyithat meg előttük, mivel megvizsgálhatják, mi történik molekuláris szinten. A technológia ugyanakkor egyelőre kísérleti fázisban van, mivel nem próbálták még ki embereken, csak rágcsálókon, ezek a tesztek viszont sikeresnek bizonyultak. A vizsgált állatok cukorbetegség okozta sebeinek időbeli változásait ugyanis felmérte a ragtapasz, majd két hét alatt teljesen begyógyultak.
A kutatók azt remélik, a közeljövőben embereken is tesztelhetik majd a találmányt, amire égető szükség lenne, mivel állításuk szerint a jelenlegi terápiák, például a bőrátültetések gyakran több eljárást vagy műtétet igényelnek. Ezenkívül sokszor írnak fel antibiotikumot a nem gyógyuló sebekkel küzdő betegeknek, ám azok túlzott használata gyógyszerrezisztenciához, a baktériumok növekedéséhez vezethet a szervezetben. Mint kiemelték, a fertőzött sebek ráadásul jóval kitolhatják a gyógyulási folyamatot, illetve nekrózishoz, vérmérgezéshez, akár halálhoz is vezethetnek.
A Magyar Orvosi Kamara 2020-as közlése szerint a krónikus sebek gyógyítása sok megoldatlan kérdést vet fel, és a sebkezelés hatékonysága nemcsak Magyarországon, hanem világszerte sem megfelelő. Ahogy megfogalmazták, a szakszerűtlen sebkezelés következménye az olyan szövődmények, mint az orbánc, cellulitis, gangréna és szepszis előfordulásának magas száma, amelyek ellátási költsége az egekbe rúg, és a beteg életét is veszélyeztethetik.
A szövődmények következtében végrehajtott amputációk száma Magyarországon évente körülbelül 9000, és ez Európában a legmagasabb szám. Egy 2004 és 2012 között végzett kutatás szerint Magyarországon az alsó végtagi amputációk számaránya a nemzetközi közölt adatok átlagának több mint háromszorosa
– fogalmazták meg, kiemelve, a krónikus sebek ellátása a becsült adatok szerint az egészségügyi ellátásra fordított teljes költség több mint három százaléka.