Egy geológus tudóscsoport szerint az ötvenes években az emberi tevékenység következtében új geológiai kor kezdődött a Földön, amelyet a javaslatukra antropocén korszaknak nevezhetnek el.
Az antropocén megnevezést régóta használja a tudományos közösség, de hivatalosan még nem fogadták el. A 2009-ben létrejött Antropocén Munkacsoport szerint azonban
az emberiség a Föld geológiájára, légkörére és élővilágára is akkora hatással volt, hogy új geológiai korszakba léptünk, az antropocén korszakba.
Az MTI beszámolója szerint a korszak kezdetét, amit 1950 és 1954 közé tesznek, a kutatáson dolgozó geológuscsoport a Toronto melletti Crawford-tóban elhelyezett „arany cölöppel” akarja jelezni. A tó azért lenne alkalmas erre a munkacsoport szerint, mivel elszigetelt, mély és teljesen érintetlen, a tómeder üledékrétegeiből pedig világosan kiolvashatóak a változások. Az üledékminták elemzésével hamarosan évre pontosan meg tudják mondani a korszak kezdetét a plutóniumszint méréséből.
Colin Waters, a Leicesteri Egyetem geológusa, az Antropocén Munkacsoport elnöke szerint a változás, amit az emberi tevékenység idézett elő, hihetetlenül felerősödött, és
a hatása már olyan mértékű, hogy az irányítja a Földön zajló folyamatokat.
Az új korszakot a tudósok szerint leginkább a Föld éghajlatát és légkörét megváltoztató fosszilis tüzelőanyagok égetése, az atomrobbantások, a műtrágyából a talajba jutó műanyagok és nitrogén, valamint az élővilág drámai változása jellemzi. A javasolt földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik.
Az antropocén kifejezést a görög „ember” és „új” szavakból gyúrták össze. Az elnevezést az emberi tevékenység által befolyásolt földtörténeti kor megnevezésére Paul Crutzen néhai Nobel-díjas kémikus vetette fel. Crutzen először 2002-ben, a Nature folyóiratban megjelent írásában használta a kifejezést, mivel magyarázata szerint az emberi tevékenység környezetre kifejtett hatása eszkalálódott, és jelentős szerepe volt a globális klímaváltozás kialakulásában.
A tudományos közösségben zajlott hosszas viták után végül az Antropocén Munkacsoport tett javaslatot a korszak elnevezésére és kezdetének „arany cölöppel” való megjelölésére. Az arany cölöpöt (golden spike) a geológusok egy-egy jellegzetes geológiai helyszínen helyezik el egy geológiai időszak megjelölésére.
A kanadai Crawford-tavat ideális jellegzetességei miatt választották. A tó 24 méter mély, de területe csak 2400 négyzetméter, a fenekén található üledék rétegeiből pedig világosan kiolvashatók a bekövetkezett változások. A kutatócsoport az antropocén kor kezdetét a tó után Crawfordiánnak akarja elnevezni.
A geológusok időegységekre tagolják a Föld 4,6 milliárd éves történetét. Ennek minden szelete valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek elválásához, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.
A jelenlegi felosztás szerint most a holocén földtörténeti korban élünk, amely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés véget vetett az utolsó jégkorszaknak. A tudósok a holocént felső, közép és alsó szakaszra osztották, az utolsó, 4200 éve kezdődött Megalaján kor az antropocén korszak kezdetével érne véget.
Az Antropocén Munkacsoport javaslatát más geológuscsoportoknak is jóvá kell még hagynia, és jövőre, egy nagyszabású konferencián fogadhatják el.