Fokozódik az űrverseny, a kínaiak másodikként juthatnak el a Holdra, és orosz támogatással állandó bázist is létesítenének még 2030 előtt.
Szerdán új részletek kerültek napvilágra Kína űrkutatási programjának holdra szállással kapcsolatos terveiről, miután a Kínai Emberi Űrrepülési Ügynökség főmérnöke, Hajlian Csang ismertette azokat a Xinhua állami hírügynökségnek Wuhanban.
Az ázsiai ország általában nem ad bővebb információt az űrkutatási programjáról, azonban eltökélték, hogy az Egyesült Államok után másodikként juttatnak embert a Holdra. Mivel az 1970-es évek elején lezárult Apollo-program után Amerika szintén a következő évtizedben tervez visszatérni a Holdra, egyfajta versengés is kialakult a két ország között.
A kínai holdra szállásra még 2030 előtt sor kerül, és egyik célja egy leendő állandó állomás építésének előkészítése lesz. Az első küldetés leszállóegységét és űrhajóját külön, két hordozórakétán juttatják el a Holdhoz. A két egység csak a leszállás előtt kapcsolódik össze, hogy az űrhajósok átszállhassanak. Az asztronauták leérkezés után anyagmintákat gyűjtenek, és tudományos küldetéseket teljesítenek az égitest felszínén, mielőtt visszatérnének az űrhajóhoz, és sorsára hagynák a leszállóegységet.
A hírügynökség szerint gőzerővel folyik a küldetés teljesítéséhez szükséges eszközök fejlesztése. Az űrruhákon, holdjárón, leszállóegységen, űrhajón kívül egy új hordozórakéta, a Hosszú Menetelés 10 fejlesztésén is dolgoznak.
Csang egy űrkutatással foglalkozó értekezleten felszólalva ismertette a részletes tervet, amelyet az Apollo-programot tanulmányozva a holdutazás leggazdaságosabb módjának tekintenek. A tisztviselő elmondta továbbá, hogy a későbbiekben egy kutatóállomás létesítését is tervezik, hogy
folyamatos, szisztematikus kutatómunkát és technikai tesztelést folytathassanak a Holdon.
Kína nemzetközi partnereket is bevonna a programba: Pakisztán, az Egyesült Emirátusok, Banglades és Venezuela mellett legnagyobb partnere az orosz Roszkoszmosz. (A nagyhatalmak listáján az Egyesült Emirátusok a kakukktojás, mert ők az Artemis-programban is részt vesznek.)
Kína lemaradt az első űrversenyről, 1970-ben lőtték fel első műholdjukat. Az utóbbi évtizedekben az ország rohamos fejlődésével azonban újult erővel fejlesztették az űrprogramjukat, amit gyors egymásutánban érkező eredmények jellemeznek. Mivel hivatalos adat nincs, az Euroconsult becslése szerint 5,8 milliárd dollárt költöttek erre 2019-ben, amikor rovert küldtek a Holdra. Egy évvel később mintát is hoztak onnan, az elmúlt pár évben pedig Mennyei Palota néven saját űrállomást építettek.