A Frontiers in Ethology által végzett tanulmányban 25 vadon élő csörgőkígyót vizsgáltak a különböző helyzetekre adott reakcióik alapján. A szociális tompítás jelenség felmérésének érdekében mérték a pulzusukat, amikor épp egyedül voltak, majd egy fajtársuk jelenlétében, illetve amikor egy kötelet helyeztek el a környezetükben, amivel próbálták ingerelni őket. 

Az eredmények pedig arról tanúskodnak, hogy az emberekhez hasonlóan a stresszes kígyókat is megnyugtatja egy társuk jelenléte. A stressz fokozott hormontermeléshez vezethet, ami az idegrendszer, az immunválasz és a viselkedés megváltozását eredményezheti. Egyes állatok pedig szabályozhatják a stresszre adott reakcióikat, amikor egy másik, a fajukhoz tartozó állat társaságában vannak, ezt nevezik social bufferingnek, azaz szociális tompításnak.  

Megfigyeltük, hogy amikor két kígyó együtt volt, és stresszes helyzetet élt át, képesek voltak tompítani egymás reakcióit, hasonlóan ahhoz, ami az emberekkel történik, amikor együtt élnek át egy stresszes szituációt

– mondta Chelsea Martin, a tanulmány szerzője, hozzátéve, efféle jelenségről korábban egyetlen hüllőfaj esetében sem számoltak be.

A kígyók összetett szociális viselkedést mutathatnak, így alaposan tanulmányozták őket a vizsgálat során. A kutatók a pulzusszámukat az akut stressz-szint és a szociális tompítás mutatójaként használták. Első körben elektródákat helyeztek a kígyók szívének környékére, és az érzékelőket pulzusmérőhöz csatlakoztatták, majd egy sötét, zárt helyre tették őket, egy vödörbe. Húsz perccel később megzavarták a nyugalmukat, nyomon követték a pulzusszám növekedését, továbbá megmérték, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az visszatérjen a normális szintre, illetve hogy a farkuk által keltett csörgés abbamaradjon. 

Ennek köszönhetően fedezték fel, hogy egy társuk jelenléte jelentősen csökkentette a pulzusszám változását, azaz kevésbé stresszelt a kígyó. A tanulmányban kiemelték, amiatt dolgoztak vadon élő csörgőkígyókkal, mivel be szerették volna bizonyítani, hogy ez a jelenség nemcsak a fogságban, hanem a vadon élő állatoknál is létezik. Ahogy Chelsea Martin, a tanulmány szerzője kifejtette, eredményeik betekintést engednek a kígyók szociális viselkedési mintáiba, illetve javíthatják a csörgőkígyók imázsát is, mivel az állatokat gyakran bélyegzik meg. Holott a kis emlőspopulációk szabályozásával fenntartják az ökoszisztéma egyensúlyát, és csökkentik a rágcsálók és kullancsok által terjesztett betegségeket is. 

(Borítókép: Tze-hsin Woo / Getty Images)