Meg kell hackelnie a mesterséges intelligenciát annak, aki szeretne egy esélyt.
A közösségi médiában terjed az a pár másodperces trükk, amely segíthet a következő munkahelye megtalálásában. Különösen érdekes lehet ez annak, akivel már többször előfordult, hogy egy pozíció követelményeinek leírása milliméterre passzolt rá, de egy elutasításra sem méltatták.
A probléma potenciális oka a modern világ, amelyben már mesterséges intelligenciák szűrik a jelentkezéseket. Ha úgy tetszik, egyre inkább az a helyzet, hogy robotoknak ír, aki jelentkezik valahova. A gond és szerencse, hogy ebben az esetben a mesterséges intelligencia (MI) lényegében csak kereshetővé teszi a szakmai önéletrajzokat, és gyakorlatilag kulcsszavakat keres.
Ezt a folyamatot játssza ki a „white fonting” vagy magyarul fehérbetűzés. Ahogy a neve is mutatja, a teendő, hogy fehér alapon fehér betűkkel soroljuk fel azokat a kulcsszavakat, amelyeket a munkaadó potenciálisan keres, így a program megtalálja ezeket, de később, amikor a humán toborzó képernyőjére vagy asztalára kerül a dokumentum,
a gépnek szánt szöveg nem látható.
Maga a trükk nem is igazán új, már egy évtizede is használták, hogy egy szakmai profil jobb helyre kerüljön egy online keresőrendszerben.
Ma a meghirdetett állások felénél landol valamilyen algoritmus által igazgatott dobozban a jelentkezés. Ezek általában intelligensnek szánt rendszerek, amelyek elsősorban arra szolgálnak, hogy tetszőleges keresési kritériumok alapján rangsorokba rendezzék az önéletrajzokat. A siker titka, hogy ezekben a szűrésekben is jó helyre kerüljön valaki.
Lehetséges ugyanakkor, hogy a kulcsavak háttérszínre állítása önmagában felesleges. Amint arra egy toborzó felhívta a figyelmet, nem árt szem előtt tartani, hogy a technika olvashatóvá teheti a rejtett szöveget, ha például kiemelt szövegek alapján egy oldalra rendez jelentkezéseket.
A trükk persze önmagában nem garantálja a sikert – ehhez adalék, hogy egy tavaszi felmérés szerint az álláshirdetések több mint fele nem valós, inkább egyfajta marketingtevékenység részét képezi, aminek fő célja, hogy azt az illúziót keltse, hogy az adott cég jól megy, és terjeszkedik. Ennek egyik következménye, hogy az adatokban megjelenő munkaerőhiány jóval nagyobbnak tűnik, mint amekkora a valóságban.