A dán birodalom születésében is szerepet játszhatott az a Thyra nevű uralkodónő, akinek a nevét rúnakövek egy csoportján felfedezték. Az emlékművek elemzése megerősítette a kutatókat abban, hogy a viking nők a harcmezőn és a politikában is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.
Több mint 1000 évvel ezelőtt a mai Dánia területén kőbe vésték a viking vezérek hőstetteit és eredményeit, ezek az írásos emlékek az úgynevezett rúnakövek.
A rúnakövek két csoportja is egy Thyra nevű nőt említ.
A faragványok új elemzése pedig arra utal, hogy a rúnákat mindkét kőcsoporton ugyanaz a kézműves vésette, és egyazon nőre utalnak: egy jelentős hatalommal rendelkező viking királynőre – írja a CNN.
Dániában a rúnaköveket többnyire férfiak tisztele tére állították, de Thyráról több rúnakövön emlékeznek meg, mint bármely más személyről a viking kori Dániában
A dán és svéd kutatók 3D-s szkenneléssel elemezték a rúnaköveken lévő véseteket, és olyan árulkodó nyomokat találtak, amelyek a véső egyéni stílusát jelzik. Az, hogy ez a faragó többször is megemlítette a Thyra nevet – ami a viking korabeli nők esetében ritka – arra utal, hogy a nő hatalmas uralkodó volt, aki valószínűleg kulcsszerepet játszott a dán birodalom születésében – állítják a tudósok.
Lenyűgöző egyre több mindent megtudni a rúna-kőfaragókról és a kövön megnevezett személyekről – nyilatkozta Katherine Cross, a brit Saint John's University oktatója, aki a kora középkori Észak-Európa történetét kutatja és tanítja. Kiemelte, hogy csak akkor érthetjük meg a kora középkori forrásokat, ha elgondolkodunk azon, hogy ki és miért készítette őket.
A rúnák egyik csoportja a Jelling-kövek néven ismert emlékművekből származik; ezeket Jelling városában állítottak fel 965 körül.
A nagyobbik jellingi követ gyakran nevezik „Dánia születési bizonyítványának”, mivel ez az első olyan emlékmű, amely a kereszténységre áttérő emberek nevét viseli
– közölte a koppenhágai Dán Nemzeti Múzeum.
Két jellingi rúnakő is megnevez királyi alakokat : az egyik követ az akkor uralkodó Kékfogú Harald király emeltette édesanyja, Thyra királynő és édesapja, Gorm király tiszteletére, a másikat, a kisebbik követ pedig a királynő férje, Gorm király készíttette, szitén az uralkodónő tiszteletére.
A rúnakő királynőről szóló felirata: „Dánia ereje/megváltása” (vagy „Dánia dísze”, a fordítástól függően).
A tudósok felfedeztek másik négy viking-kori emlékműből álló csoportot is, amelyből két rúnakő szintén említ egy Thyra nevű nőt. Ezek a kövek egy Ravnunge-Tue nevű kőfaragóhoz köthetők, de a szakértők nem értettek maradéktalanul egyet abban, hogy ez a Thyra Kékfogú Harald király édesanyja volt-e – közölte a tanulmány vezető szerzője, Lisbeth Imer, aki a Dán Nemzeti Múzeum rúnák és ősi feliratok tanulmányozására szakosodott kurátora és vezető kutatója.
Az új vizsgálat előtt nem volt ismert, hogy ki faragta a jellingi köveket. Ha bebizonyosodik, hogy a faragó Ravnunge-Tue volt, az megerősíti a kapcsolatot a jellingi és a másik kőcsoport között.
Az elmúlt években a régészek felülvizsgálták a viking harcosok temetkezéseiről szóló korábbi, kizárólag férfiakra vonatkozó értelmezéseket, és megállapították, hogy a viking nők is harcosok voltak. Az új leletek tovább bővítik azt a képet, amely szerint a befolyásos viking nők az államvezetésben és a harcmezőn is kiemelkedő szerepet töltöttek be.
Ez a kutatás rávilágít arra, hogy a viking nők nem csupán a harctéren, de politikai tekintély és pártfogás révén is hatalmat gyakoroltak
– mondta Cross.
A tény, hogy Thyra négy rúnakövön is szerepel, erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy rendkívüli hatalommal és társadalmi pozícióval rendelkezhetett – tette hozzá.