A legfrissebb felmérések szerint az éghajlatváltozás miatt ötven éven belül a a Földön élő jegesmedvék több mint kétharmada elpusztulhat, védelmük így kifejezetten fontos az olyan szervezetek számára, mint például a Polar Bear Trackert működtető Polar Bears International, amelynek kutatási, oktatási és cselekvési programjai a jegesmedvéket veszélyeztető kérdésekkel foglalkoznak.
Ha tippelnie kellene, mit felelne arra a kérdésre, hogy hány kilométert tesz meg egy jegesmedve egy nap leforgása alatt élelem után kutatva? Öt, tíz, esetleg húsz kilométer? Ha ezekre vagy ezekhez közeli számokra gondolt, nagyobbat nem is tévedhetett volna, a jegesmedvék ugyanis van, hogy napi 70 kilométer is lesétálnak zsákmány után kutatva.
Mindez annak köszönhető, hogy a jégmezők ideális körülmények között sem szolgálnak bőséges táplálékkal, a globális felmelegedés miatt pedig még nehezebb dolguk van az állatoknak. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, a jegesmedvék hogyan reagálnak a folyamatos éghajlati változásokra, a Polar Bear International nevezetű nonprofit szervezet számos állatra nyomkövetőt helyezett – ezek jeleit egy weboldalon keresztül ön is követheti.
Ahogy írtuk, a projekt segít a tudósoknak megérteni, hogy az éghajlatváltozás, a mérgező szennyezések és egyéb veszélyek milyen hatással vannak a különböző jegesmedve-populációkra. Az összegyűjtött adatokból a tudósok például meg tudják határozni, hogy egy nőstény mikor vonul be egy odúba, mikor bújik elő a kölykeivel, és milyen messzire utazik naponta. Azt is fel tudják térképezni, hogy a jegesmedvék mekkora területet járnak be, hogy megállapítsák, az egyedek inkább vándorolnak, vagy csak egy bizonyos területen belül mozognak.
Az idő múlásával ezek az információk feltárják a változásokat és azt, hogy az állatok hogyan alkalmazkodnak például azokban az években, amikor kevesebb a tengeri jég.
A nyomkövetők felhelyezésekor emellett a tudósok számos más munkát is elvégeznek, például felmérik az állatok egészségügyi állapotát (megmérik a hosszát és súlyát, vér-, zsír-, szőr- és egyéb szövetmintákat vesznek), végül pedig az állat korát is megbecsülik. Utóbbit a jegesmedvék fogainak vizsgálatával tudják elvégezni, ugyanis akárcsak egy fa gyűrűi, a jegesmedvék fogai is vékony rétegekből állnak össze, amelyek megmutatják az állat korát.
Érdekesség, hogy a műholdas technológiát használó nyakörvvel csak a nőstényeket lehet követni, a hímek nyaka ugyanis vastagabb, mint a fejük, így a nyakörv egyszerűen leesik róluk.
Amennyiben sikerült elvesznie az állatok különleges statisztikáiban, érdemes lesz szétnéznie az interneten, a jegesmedvék mellett ugyanis számos más vadon élő állat mindennapjait is figyelemmel kísérheti.
A Save the Elephants weboldalán például – ahogy azt a neve is sejteti – elefántokat követhet, ha azonban egy fokkal személyesebb élményre vágyik, akkor ezt a weboldalt lesz érdemes felkeresnie. Itt egy karkötő megvásárlása után – az ár egy részét a vadon élő pingvinek mentésére fordítják – kap egy személyre szóló pingvint, akit élete végéig nyomon követhet.