Az elmúlt hónapok rendkívül szeszélyes időjárása szinte a bolygó mindegyik részén érezhető volt – a klímakutatókat azonban nem a viharok száma, hanem sokkal inkább azok erőssége és gyorsasága lepte meg. A felhőszakadások több térségben is szó szerint sokkolták a vízellátó rendszereket, ami az Egyesült Államokban például éppen történetének legszárazabb három évét élte át; ezzel áradásokat, tömeges evakuálásokat és legalább 22 halálesetet okozva. A legrosszabbul azonban nem is az Egyesült Államokat érintette a heves időjárás.
A csapadékos és száraz szélsőségek közötti ingadozás mindig is jellemző volt Kaliforniára, az elmúlt hónapok időjárása azonban semmi jót nem sejtet, hamarosan pedig beköszönt az El Niño is, ami még inkább megnehezíti majd a különböző vízgátak üzemeltetőinek életét, akiknek feladata, hogy fenntartsák és szabályozzák az állam vízkészletét. A probléma csak az, hogy a világ több mint 58 ezer gátjához hasonlóan a kaliforniaiak sem a manapság tapasztalható szélsőséges időjárási körülményekhez lettek eredetileg tervezve – egyre nehezebb ugyanis kiszámolni, hogy mikor és mekkora mennyiségű csapadék fog egy bizonyos területre zúdulni.
2022 októbere és 2023 márciusa között például 31 légköri folyó söpört végig az államon, amelyeknek érkezését javarészben nem látták a klímakutatók.
A légköri folyók a nedves levegő hosszú, keskeny sávjai, amelyek általában az Egyenlítő vidékéről szállítanak vízpárát a pólusok felé olyan mennyiségben, amely kétszerese az Amazonas folyó hozamának. A jelenség a világ minden részén előfordulhat, a leggyakrabban ősszel és télen – amennyiben azonban egy ilyen érkezésére nincs felkészülve az érintett víztározó, könnyen beüthet a baj, ahogy az idén szeptemberben meg is történt Líbiában.
A 2023. szeptember 4-én kezdődő Daniel vihar legalább 5 ezer ember halálát és további 10 ezer eltűnését okozta Líbiában. A ritka, pusztító, szubtrópusi szörnyeteget a szokatlanul meleg mediterrán vizek növelték szuper nagyra, aminek köszönhetően az olyan erővel érte el az észak-afrikai állam partját, hogy annak szárazföldjén két gátat is összeomlasztott. A hatalmas víztömeg a Derna folyón zúdult le, ami Derna város keleti részének nagy részét teljes egészében el is pusztította.
Érdekesség, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen „mediterrán trópusi jellegű ciklonként” vagy „medikánként” ismert természeti jelenségek egyre ritkábbak lesznek, ami, mondhatni, pozitívum – az azonban már nem, hogy amikor egy ilyen mégis lecsap, azok ereje a korábbiaknál sokkal félelmetesebb lehet; különösen, ha olyan országokat érintenek, amelyek nincsenek felkészülve arra, hogy megbirkózzanak a kegyetlen időjárási jelenséggel. A globális felmelegedés azonban nem fog egyik pillanatról a másikra eltűnni, így a jövőben egyre több és több idén bekövetkezett természeti katasztrófára kell majd számítani – írja a Wired cikke alapján az Ars Technica.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy éveken belül sorra összeomlanának a világ víztározói, a probléma azonban valós – de van mód a megelőzésre. A számítógépes technológiák és a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődésének köszönhetően például a jövőben egyre pontosabb és megbízhatóbb előrejelzések készülhetnek, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gátak védelméhez, az üzemeltető ugyanis egy vihar érkezése előtt még időben dönthet például a vízszint csökkentéséről.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az éghajlati zavarok kialakulásával a nap- és szélenergia kisebb kockázat mellett egyenértékű energiát biztosíthat, mondja Josh Klemm, az International Rivers, egy folyami közösségekre összpontosító emberi jogi szervezet társügyvezető igazgatója.
Tényleg újra kell vizsgálnunk az új vízenergia-fejlesztési terveket, mivel egyelőre csak tovább mélyítjük a függőségünket egy éghajlatilag sérülékeny energiaforrástól
– fogalmazott.
(Borítókép: Elárasztott házak és épületek a görögországi Karditsa régióban lévő Palamaszban 2023. szeptember 8-án, pénteken a Daniel vihar után. Fotó: Konstantinos Tsakalidis / Bloomberg / Getty Images)