Nem kevesebb mint 357 757-szer dobtak fel érméket, hogy egyszer s mindenkorra megállapítsák, valóban tökéletesen véletlenszerű módszer érmefeldobással dönteni valamiről. Bár azt gondolhatnánk, az eredmény tényleg csak a szerencsén múlik, valójában az a helyzet, hogy egy kicsivel nagyobb az esély arra, hogy az érme landolás után azt az oldalát mutatja felfelé, ami feldobás előtt is felfelé állt.
A pénzfeldobás az egyik legősibb módja annak, hogy eldöntsünk valamit. Többek között a sportokban is számtalanszor használják például arra, hogy megállapítsák, melyik csapat kezdjen a játék első felében. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy egy végletekig igazságos módszerről van szó, hiszen teljesen véletlenszerű az, hogy a feldobott érme éppen melyik oldalára fog leesni – így az esélyünk arra, hogy Fortuna nekünk kedvez, 50-50 százalék. Vagy mégsem?
A problémával elsőként a Stanford Egyetem kutatói foglalkoztak, akik hosszú munkával rájöttek, hogy egyáltalán nem tökéletesen véletlenszerű a játék,
az eredményt befolyásolja, hogy a dobás pillanatában az érme melyik oldala néz felfelé.
A tudósok a pörgő érme pályájának leírásához egy pénzfeldobó gépet építettek, majd a dobásokat nagy sebességű kamerával rögzítették, és elemezték a mozgás fizikáját, az érmére ható erőket. Az eredmények birtokában képesek voltak úgy beállítani a gépet, hogy az százból százszor fejet dobjon – az emberi dobásoknál azonban ennél bonyolultabb volt a helyzet, hiszen kézzel sokkal nehezebb a géphez hasonlóan mindig pontosan ugyanolyan erővel és irányban feldobni az érmét.
Érdekesség, hogy egyébként ez sem lehetetlen, elképesztő kézügyesség és gyakorlat kell hozzá, de egyesek, mint például a Stanford kutatásában is részt vevő Persi Diaconis, képesek rá. Ettől függetlenül a statisztika azt mutatta, hogy nem teljesen véletlenszerű az eredmény a kézi dobásoknál sem: a várt 50 helyett 51 százalékban fogja azt az oldalát mutatni az érme, ami a dobás pillanatában felül volt.
Egy friss kutatás keretein belül egy új csapat 48 embert toborzott, hogy egészen pontosan 357 757-szer dobjanak fel 46 különböző pénzérmét – ezzel sokkal több változót behozva a kísérletbe. Ezúttal ugyanis nemcsak a pénzérmék voltak különbözők, hanem azok is, akik dobálták azokat, írja az IFL Science.
A kísérlet végül azt mutatta, hogy összességében 50,8 százalék az esélye annak, hogy az érme ugyanarra az oldalára esik, mint amin a feldobás pillanatában volt, így tulajdonképpen újból igazolták azt, amit a Stanfordi Egyetem növendékei már évekkel ezelőtt megállapítottak – csak egy sokkal grandiózusabb módon.
Mindezek ellenére nincs mitől tartani, nem kell a focimeccseken új módszert bevezetni a kezdőrúgás eldöntéséhez. Az esélyegyenlőtlenséget már annyival meg lehet szüntetni, hogy a csapatkapitányok elfordulnak akkor, amikor a bíró feldobja a pénzt. Az eredmény enyhe aszimmetriáját ugyanis csak akkor lehet kihasználni, ha biztosan tudjuk, melyik oldalát mutatta felfelé az érme a dobáskor.