Először láthatjuk, hogy két neutroncsillag ütközése során hogyan keletkezik vasnál nehezebb elem.
A holland Radboud Egyetem csillagászai tellúrt mutattak ki egy kilonovarobbanást követően a NASA James Webb űrteleszkópjával. A tellúr az 52-es rendszámú kémiai elem, a platinánál ritkább a Föld felszínén.
A világegyetemben előforduló a hidrogén és hélium az ősrobbanásban született 13,8 milliárd éve, az ennél nehezebb elemek csillagok belsejében fúzióval jönnek létre. A vasnál nehezebb elemek összeolvadása már nem jár energiatöblettel, ezek neutronban gazdag környezetben, szupernóva-robbanásokban, nagy neutroncsillagok ütközése során keletkeznek. A James Webb ez utóbbit figyelte meg. A csillagászat kilonóvának nevezi sűrűbb égitestek, neutroncsillagok vagy fekete lyukak ütközését. Ezek kegyetlen energiákat felszabadító kozmikus események.
Az egymilliárd fényévnyire bekövetkezett esemény főszereplője egy gravitáció által egymáshoz kötődő csillagpáros. A páros egyik tagja életének végéhez érve szupernóvává vált és kirepült galaxisából, magával rántva párját. Több százmillió évvel később, miután a galaxistól mintegy 120 ezer fényévnyire távolodtak, és immár a páros másik tagja is halott neutroncsillag volt, összeolvadtak. Mindez idén március 7-én következett be, és a kilonóva-robbanás a második legerősebb gamma-villanással járt, mióta a kozmikus gamma-sugarakat figyeljük. Az csillagok összeolvadását kísérő gamma-kitörés általában 2 másodpercig tart, a Fermi-űrteleszkóp által márciusban megfigyelt esemény az ismerteknél ezerszer erősebb és jóval hosszabb, 200 másodperces volt. Az eseményt egy sor földi obszervatórium is megfigyelte, így röntgen-, infravörös és rádió-tartományban is vizsgálni tudták – a látható tartományban például halvány vöröses fénnyel járt, vagyis nagyon látványos volt.
A James Webb a Fermi által meghatározott hely felé fordulva, az ütközés során keletkezett anyagfelhőt vizsgálva mutatta ki a tellúrt. A Nature hasábjain közölt kutatás
történelmi mérföldkő:
ez az első eset, amikor közvetlenül figyelhettük meg nehezebb elemek keletkezését.
Alig több mint 150 évvel azután, hogy Dimitrij Mengyelejev leírta az elemek periódusos táblázatát, abban a helyzetben vagyunk, hogy a Webb segítségével betölthetjük a tudásunk hézagait, és megérthetjük, miből van minden
– fogalmazott közleményében a Andrew Levan, a kutatás fő szerzője.
A tellúrnak önmagában nincs biológiai funkciója, a szomszédos jód ezzel szemben nagyon fontos az élet szempontjából. A kilonóvából kirobbanó anyagfelhő más nehéz elemek mellett minden bizonnyal jódot is tartalmaz.
A NASA első vezető csillagászáról Nancy Grace Romannek elnevezett következő űrteleszkóp a Hubble-énál százszor nagyobb látószögű infravörös kamerájával várhatóan hasonló eseményeket tud majd előre jelezni. A Nancy Grace Romant a tervek szerint 2026 októberében viszi az űrbe a SpaceX Falcon Heavy hordozórakétája.