Az emberi tevékenység bolygónkon több globális szintű probléma megjelenéséhez vezetett. Ezek között az üvegházhatású gázok légkörbe juttatásából fakadó klímaváltozás a tengerszint emelkedését okozza, amely New York városát is egyre jobban fenyegeti.
Mivel New York City átlagosan kevesebb mint három méterrel van a tengerszint felett, az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb városa veszélyes mértékben van kitéve a tengerszint emelkedésének. A biztosan bekövetkező áradásokat tovább súlyosbítja magának a szárazföldnek a függőleges mozgása, süllyedése is. Egy nemrégiben megjelent, New York City süllyedésével kapcsolatos tanulmány részletesen elemzi a jelenséget, bemutatva az ember által okozott, úgynevezett antropogenikus hatások miatt fellépő következményeket.
Több mint 8 millió ember él New Yorkban, amely a műholdas és geológiai megfigyelések szerint évente átlagosan 2 millimétert süllyed, miközben a tengerszint emelkedik.
New York City a tengerszint emelkedése, a süllyedés, a természeti és emberi tevékenységből eredő viharok intenzitásának növekedése miatt egyre nagyobb, a várost elöntő áradások kockázatával néz szembe. A tengerszint-emelkedés mellett a város épített környezete által kifejtett lefelé irányuló nyomás nagymértékben hozzájárul a város süllyedéséhez. Több tényező is közrejátszik a süllyedésben, ilyen tényező a talaj anyagszerkezete, az épületek alapozási technológiája és az épületek tömege. Nagyobb süllyedéssel kell számolni a mesterséges talajfeltöltésekkel kialakított alapzatok, illetve a nagy tömegű épületek esetében.
Az emberi tevékenység, például a hulladéklerakók építése és a földek visszanyerése szintén jelentősen hozzájárul a süllyedéshez. Egyes területek azonban sokkal gyorsabban süllyednek, mint az Arthur Ashe Stadion, a világ legnagyobb teniszstadionja, például évente körülbelül 5 millimétert süllyed. Bár ez kis számnak tűnhet, mégis az évek során ez halmozódik, és az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás súlyosbodásával még gyorsulni is fog.
A rendkívül magas népsűrűségű New Yorkot különböző mértékben fenyegeti a süllyedésből és tengerszint-emelkedésből eredő, fokozódó mértékű belvíz és más természeti jelenségek. A közelmúltban két hurrikán is áldozatokat követelt és súlyos károkat okozott New Yorkban. A 2012-es Sandy hurrikán tengervizet tolt, préselt be a városba, míg a 2021-es Ida hurrikán heves esőzései a városon belül túlterhelték a vízelvezető rendszereket. A tektonikus és antropogén eredetű süllyedés, a tengerszint emelkedése és a hurrikánok növekvő intenzitása együttesen egyre nagyobb problémát jelentenek a part menti és folyóparti területeken. Az épületek alapját alkotó betonacélt a sós vízzel való érintkezés korrodálja, és kémiailag gyengítheti a betont is, ami az épületek szerkezeti gyengülését okozza.
Emellett maga az urbanizáció is súlyosbíthatja a problémát; a nagy tömegű épületek által a talajra gyakorolt, összeadódó nyomás hozzájárul a süllyedéshez. Az újonnan épülő épületek egyre nagyobbak, súlyosabbak, és ezzel növelik a talajra ható épületterhelés összesített hatását, növelve a süllyedés mértékét.
A süllyedést nemcsak a talaj összenyomódása okozza, hanem a város alatt található, agyagban gazdag talajrétegek csúszása révén bekövetkező másodlagos süllyedés is, amely bármeddig folytatódhat. Különös aggodalomra ad okot, hogy a partokhoz közeli, sűrűn beépített területeken hosszú távon komolyabb süllyedés alakulhat ki.
Az urbanizációval kapcsolatos süllyedéshez való további hozzájárulások közé tartozik a talajvíz szivattyúzása, valamint a várost övező vizek üledéklerakódásainak rendszeres tisztítása, kotrása, és a városi vízelvezető rendszerek által okozott fokozott erózió. A folyók víztározás céljából történő duzzasztása még inkább csapdába ejti a folyók üledékeit, és tovább csökkentik az áradások tekintetében hasznos lerakódást.
A növekvő urbanizáció valószínűleg súlyosbítja a süllyedést a talajvíz kitermelése és/vagy az építési sűrűség növekvő mértéke miatt, ami a tengerszint gyorsuló emelkedésével együtt növekvő árvízveszélyt jelent New Yorkban és a tengerparti városokban.