A biológia iparosításával forradalmasítja az üzemanyagok és gyógyszerek előállítását, de jobb, ha nem kerül ki a környezetbe.
A Nottingham Egyetem munkatársai a Cell hasábjain számoltak be róla, hogy sikerrel járt a szintetikus genomú élesztő létrehozására irányuló tudományos program.
A tudományos mérföldkőnek számító eredmény úgy jött létre, hogy a kutatók
16 kromoszóma mesterséges változatát állították elő, majd egyesítették ezeket egy élő organizmusban.
A tudomány eddig csak mesterséges genetikán alapuló vírusokat és baktériumokat tudott létrehozni. Az állati vagy növényi sejtek ezeknél jóval összetettebbek, ezért az élesztő létrehozása nagyon nehéz elméleti és technikai kihívás volt. A problémát az jelenti, hogy a beavatkozás legtöbbször mérgező és végzetes a sejt számára – számolt be az Axios hírportál.
A kutatók a mesterséges élesztővel három fő célt értek el: fokozták a genom stabilitását, megváltoztatták bizonyos genetikai instrukciók célját, és olyan rendszert építettek be, amellyel a jövőben könnyebb lesz különböző képességekkel felruházni a sejteket. Ezek kiválóan alkalmasak lehetnek arra, hogy például metánt elfogyasztva gyógyszereket, üzemanyagot vagy bármilyen kívánt anyagot előállítsanak.
A technika egyik potenciális veszélye, hogy ezt a biovegyipari tevékenységet esetleg kiszabadulva a természetben is folytatják.
A kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy szükséges a mesterséges sejtek felhasználását szabályozó jogi szabályok és technikai követelmények meghatározására.
A mesterséges élesztő előállítását vezető kutató, Benjamin Blount rámutatott, hogy az általuk kreált szervezet nem tudja génjeit továbbadni és nem marad életben természetes körülmények között.